orvosdoktor, megyei t. főorvos, szül. 1832. jún. 12. Rimaszombatban (Gömörm.), középiskolai tanulmányait szülővárosában és Sárospatakon, az orvosi tanfolyamot Pesten és Bécsben végezte; 1859-ben a belgyógyászatból Pesten, a sebészetből Bécsben nyert doktori oklevelet és mint gyakorló orvos Losonczon (Nógrádm.) telepedett le. Az 1873. cholera-járvány alkalmából ő felsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki; a pár évvel később Budapesten tartott országos orvosi és természetvizsgálói gyűlés alkalmával titkárként működött, később az országos egészségügyi tanács rendes tagjává kineveztetett. Jelenleg mint Nógrádmegye t. főorvosa működik. Tagja a bécsi meterologiai társulatnak és több hazai tudom. társaságnak.
Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. A fehérnye vizelésről), a Losoncz és Vidékében (1895. 40., 41. Egészségünk főkövetelményei).
Munkái:
1. Nógrádmegye felvidéke, éghajlati és közegészségi tekintetben. Bpest, 1875. A szövegbe nyomott fametszettel és egy graph. táblával.
2. Segélynyujtás életveszélyeknél. Losoncz (1887).
Szerkesztette a m. orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlésének Napi Közlönyét 1879. aug. 25-től szept. 2-ig Budapesten, összesen hét számát.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1887.
Pesty Alfréd, Magyarország orvosainak Évkönyve.; Bpest, 1899. 232. l. és önéletrajzi adatok.