orvosdoktor, városi főorvos, szül. 1780. ápr. 1. Brassóban, hol atyja P. János György szintén orvos volt; miután szülővárosában 1799-ben a gymnasiumot elvégezte, a bécsi egyetemen tanulta az orvostudományt. 1804. febr. 4. Innsbruckban kapott orvosdoktori oklevelet. Hazájába visszatérte után egy ideig gyakorló orvos volt Bukarestben, majd Brassóban, hol 1809-1814-ig városi főorvos volt és az 1813-14. pestisjárvány idején szülővárosában sok érdemet szerzett. Azonban sok kellemetlensége is volt a kormány részéről, mert nem tartózkodott a kórházban, városi betegeit nem akarván elhanyagolni és a helyi egészségügyi bizottságban is nélkülözhetetlen volt. 1828-ban a kir. kormányzóság (Gubernium) a brassói egészségügyi bizottság elnökének nevezte ki, mely bizottság működése 1829. márcziusig tartott. 1836-ban az atheni és 1838. a bécsi cs. kir. orvos-egylet levelező tagjának vette fel, később testi erejében megfogyatkozva, nem teljesített orvosi szolgálatot. Meghalt 1850. szept. 3. a zajzoni fürdőhelyen.
Kézirati munkája: Geschichte der Pest zu Kronsadt in Siebenbürgen im Jahre 1828-29 nebst einem Bruchstück über die Pest im Allgemeinen, und einigen Bemerkungen über die Tömöser Contumaz und medizinische Gränzpolizei. Ausgearbeitet auf Gubernial-Befehl den 30. Juni 1829 ivrét 116 lap. Ebből megjelent: a bécsi Medizinische Jahrbücherben (XV. 1834. 211-221. l. Bruchstücke über Pest im Allgemeinen mit einiger Beziehung auf die Pest zu Kronstadt in Siebenbürgen während der Jahre 1813 und 1828).
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 65. l.
Szinnyei Könyvészete.
Gusbeth, Sanitäts-Verhältnisse in Kronstadt 88. l.