Kezdőlap

Pituk Béla,

görög kath. lelkész és tanító, szül. 1855. nov. 2. Mező-Teremen (Szatmárm.), hol atyja P. László jegyző volt; szülei még kis korában haltak el, ő két testvérével árván maradt és a legnagyobb nyomorral kellett megküzdenie. P. a nagyváradi convictusba vétetett fel tápintézeti alapítványos növendéknek és itt a prémontrei kir. főgymnasiumban folytatta tanulmányait. 1875-ben elvégezvén a középiskola VIII. osztályát, a papi pályára lépett és a theologiai tudományok elsajátítására a szatmári püspöki lyceumba küldetett. 1879-ben Pável Mihály nagyváradi görög kath. püspök meghívására egyházmegyei tollnok és a püspök unokái mellett nevelő lett. Azonban a püspöki aulában már akkor divatban levő áramlatok elkedvetlenítették, ezért állásáról leköszönt és segédlelkész lett Kerülősön, majd nemsokára Berzován, azután Galsán (Aradm.), mely utóbbi helyen, miután időközben az aradi kir. tanítóképzőben tanképesítő oklevelet nyert, huzamos ideig mint rendes tanító is működött. A megyei közigazgatási bizottság a magyar nyelv sikeres tanításáért anyagi jutalomban is részesítette. Egyházmegyei hatósága hazafias érzelmei miatt üldözte s 1892-ben nyugdíjazta. Ekkor adta ki «Hazaárulók» cz. röpiratát, mely országszerte nagy hatást keltett, a lapokban kommentálták, az országházban vitatták és a Pável püspök ellen irányult nagyváradi utczai tüntetéseket csak fegyveres katonák fellépésével tudták lecsillapítani. Ezért püspöke nyugdíját is elvonta, az egyházból kiközösítette, addig, míg a röpiratában vallott egyházellenes tanait vissza nem vonja. Érdemeit azonban másutt méltatták: 1893-ban Aradváros iskolaszéke megválasztotta az elemi iskolához községi tanítónak. Meghalt 1897. ápr. 28. Gájban Arad mellett 35. évében.

Czikkeket írt az Aradi Közlönybe (1897. 98. sz. A mi románjaink, mutatvány kiadatlan nagy történelmi munkájából) és az Arad és Vidékébe.

Munkája: Hazaárulók. Országunk kellő közepén a jelen korunkban eloláhosított huszonnégyezer tősgyökeres magyarjainkról. Leleplezések a nagyváradi görög katholikus oláh egyházmegyéből. Arad, 1893. (Ism. Aradi Közlöny 1895. 157. sz.).

M. Könyvészet 1863.

Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.

Vasárnapi Ujság 1897. 19. sz. (Nekr.).

Aradi Közlöny 1897. 97. sz.