jogi doktor, egyetemi tanár, szül. 1841. máj. 20. Pesten, ugyanitt végezte gymnasiumi tanulmányait. 1863-ban mint jogvégzett a kir. itélőtábla szolgálatába lépett, hol mint díjas joggyakornok és később mint tiszteletbeli fogalmazó közel hat évet töltött. 1865-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet nyert. 1868. a budapesti egyetemen a jog- és államtudományok doktorává avattatott és 1869. magántanári képesítést nyert a nemzetgazdaságtan- és a pénzügytanból a budapesti egyetemen. 1869-től a kassai jogakadémián mint segédtanár, 1869. szept. 13-tól a győri jogakadémián mint rendkívüli, 1872-től pedig mint rendes tanár működött. A jogakadémiák újjászervezése alkalmával 1874. okt. a pozsonyi jogakadémiához neveztetett ki a statisztika és közigazgatási jog tanárává. 1891. a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára lett a kolozsvári egyetemen. 1887. a magy. tudom. akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottságának tagja lett, 1895. pedig az országos közegészségi egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. 1905. jan. 26. Kolozsvárt országgyűlési képviselővé választatott ellenzéki programmal. A pozsonyi Toldy-körben, a kolozsvári egészségügyi egyesület, iparos társulat és kereskedelmi körben népszerű felolvasásokat tartott. A hirlapirodalom és publicistika terén is nagy tevékenységet fejtett ki; tudományos czikkei, értekezései az akadémia által kiadott Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben, a Budapesti Szemlében, a Nemzetgazdasági Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben, a Themisben és más folyóiratokban jelentek meg.
Czikkei a Győri Közlönyben (1871. 17-22. sz. Győr város gabonakereskedése összehasonlítva Pest városával); a Hoffmann Pál által szerkesztett Jog- és Államtudom. Folyóiratban (1871. Állam és társadalom) a Jogtudományi Közlönyben (1871. Az éghajlat befolyása az állam alkatelemeire, és könyvism., 1876. A jogtanodák szervezete és állapota Francziaországban, A budapesti IX. nemzetközi statisztikai congressus és a polgári és kereskedelmi jogszolgáltatás nemzetközi statisztikája. 1879. A jog- és államtudományi vizsgálati rendszernek reformjához); a Győrmegye és város egyetemes leírásában (1874. Győrmegye és város vagyoni állapota és kereset módja, szegényügye és humanisztikai intézményei, ipara és kereskedelme); a Honban (1876. júl. 12. és 14. sz. A politikai tudományok kézikönyve, tanulmány Kautz műve fölött, 1882. aug. 10. Megemlékezés dr. Konek Sándorra); a Budapesti Szemlében (1877. Az állami és társadalmi intézmények befolyása az emberi életre); az Ellenőrben (1879. 387. sz. Jókai a romok között); a Nemzetgazdasági Szemlében (1881. Egy statisztikai emlék a gőz jubileuma alkalmából, 1887. Az arany valuta elmélete és Németország újabb valuta-rendszerének következményei); a Pozsonyvidéki Lapokban (1883. 135. sz. A katholikus mozgalom Pozsonyban, 146-148. sz. A rabszolgaság hajdan és most); írt még a Pesti Naplóba és a Századunkba.
Munkái:
1. A tanügyi reformról. Pest, 1870. (Névtelenül).
2. Államismerettan és alkományi politika. U. ott, 1872.
3. A nőemancipatio Győr, 1873. (Különny. a Győri Figyelőből).
4. Az osztrák-magyar monarchia statisztikája. Bpest, 1874. (2. teljesen átdolg. kiadás. Pozsony, 1884.).
5. A lakviszonyok befolyása a társadalomra. Győr, 1874.
6. Bevezetés az államtudományokba. Bpest, 1876.
7. Emlékbeszéd Deák Ferencz fölött. Pozsony, 1876. (A pozsonyi akadémia kiadása).
8. Emlékbeszéd Szlemenics Pál felett. U. ott, 1885.
9. A nemzetgazdaságtan haladása és iránya az utolsó tizenöt év alatt. A m. t. akadémia által a Lévay-jutalommal koszorúzott pályamunka. Budapest. 1888.
10. Pozsony város emlékirata a III. egyetem érdekében. Pozsony, 1880.
11. Pozsony. Közgazdasági és közegészségügyi állapotok ismertetése. Bpest, 1887.
12. Nemzetgazdaságtan, tekintettel az államháztartásra és hazai viszonyainkra. Pozsony, 1890. (2. jav. kiadás 1894., 3. jav. kiadás 1897. 4. jav. kiadás 1904. U. ott).
13. Rövid vázlata a nemzetgazdaságtan, váltójog és kereskedelem alapfogalmainak. A hazai törvények rendeleteihez alkalmazva, alsófokú kereskedelmi iskolák számára. Pozsony-Bpest, 1891.
14. Az arany-valuta behozatala Németországban. A m. t. akadémia Lévay-alapjából megjutalmazott pályamunka. Bpest, 1891.
15. Véleményes jelentés dr. Szigethy Lehel kecskeméti jogakadémiai igazgató úrnak a magyar pénzügyi jogból kért magántanári képesítése tárgyában, Kolozsvár, 1891.
16. A lakás befolyása a társadalomra. Bpest, 1893.
17. A kolozsvári m. k. Ferencz József tud. egyetem jog- és államtudományi kara 1876-95. Az 1000. évi kiállitás alkalmára a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter megbizásából. Kolozsvár, 1896.
18. Gr. Széchenyi István kereskedelmi politikája. Bpest, 1898. (Különnyomat a Kereskedők Évkönyvéből).
Szerkesztette a Győri Figyelőt 1874-ben szept. 9-ig; a Pozsonyvidéki Lapok cz. politikai s közgazdasági napilapot 1877-79-ben és a naponként kétszer megjelenő Pressburger Zeitungot.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola történetéből. Bpest, 1884. 148. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1888-94., 1897., 1903.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 24. l.