nyug. cs. kir. tanácsos, szül. 1763. szept. 7. Tabon (Somogymegye); utóbb nyitramegyei hivatalnok és az erfurti művész és tudományos akadémia tiszteleti tagja volt. Meghalt 1840. jan. 19. Bécsben.
Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1834. XII. Felelet Horváth István úr recenziójára, melyet a magyar nyelvnek tőlem fényre bocsátott ágozatai felől kihirdetett).
Munkái:
1. Ungarns Banderien, und desselben gesetzmässige Kriegsverfassung überhaupt. Wien, 1810., 1816., Két kötet.
2. Die Magyaren-Sprache, in ihren Grundsätzen beleuchtet von P. U. ott, 1833. (Magyarul: A magyar nyelvnek fényre bocsátott ágozati. Németül írt munkáját magyarázván P. Bécs, 1833.).
3. Recensionen über Ungarns Banderien und die Hyperandiskepsis. U. ott, 1816.
4. Magyarországnak Bethlen Gábor támadásakori állapotjáról, egy azon idejű, hazája szerető, igaz magyar embernek (Balásffy Tamás) tanátslása. Ujra-nyomtatták P(iringer) és T(hewrewk). Pozsony, 1838. (Ism. Századunk 91. sz., Figyelmező 1839. 21., 22. sz.).
Wurzbach a Babuk (Pressburg, 1792.) cz. röpirat szerzőjének is Piringert tartja.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1833. I. 9. sz.
Jelenkor 1840. 9. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXII. 335. l.
Petrik Bibliogr.
Századok 1898. 302. l.