kegyes tanító-rendi áldozópap és tanár, szül. 1854. ápr. 30. Tisza-Várkonyon (Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.); a gymnasiumi tanulmányokat Kecskeméten (II-VIII. oszt.), a tanári tanfolyamot a bpesti egyetemen végezte. 1871. szept. 8. lépett a rendbe (Kecskeméten a gymnasium VI. osztályából) s 1878. jún. 28. szenteltetett föl. 1881. decz. Budapesten a magyar nyelv és irodalomból és a bölcseletből tanárvizsgálatot tett. 1874-80-ig a veszprémi, 1880-82-ig a bpesti, 1882-88-ig a kecskeméti, 1888-tól ismét a bpesti kegyesr. főgymnasiumban tanárkodott, hol a magyar irodalom és bölcselet tanára volt. A budapesti kath. kör 1891-ben alelnökévé választotta; választmányi tagja volt a Szent-István-társulat tudományos és irodalmi osztályának. Több felolvasást is tartott irodalmi, társadalmi s valláserkölcsi kérdésekről. Mint a Vörösmarty-irodalom buzgó művelője megpendítette az író szobrának eszméjét és e czélra gyűjtést is rendezett; mikor pedig megalakult a Vörösmarty-szobor orsz. bizottsága, ennek adta át az általa gyűjtött 14,000 koronát. 1900 nyarán rendfőnöki titkári állással tüntettetett ki; azonban egészségi állapotában rohamosan oly változást állott be, hogy e miatt munkakörét nem tölthette be. Veszprémbe nyugalomba vonult, hol 1902. nov. 8. meghalt.
Munkatársa volt a Lévay Imre által szerkesztett Veszprémnek, melybe 1876-tól 1882-ig társadalmi czikkek, színbírálatok, ismertetések, költemények, rajzok, elbeszélések és szépirodalmi tárczaczikkek jelentek meg tőle, többnyire álnév alatt vagy kezdőbetűvel; közölt költeményeket, tárczákat a Kecskeméti Lapokban, M. Szalonban, Egyházi Közlönyben, az Alsó-Tiszavidékben (1880.) és a Zentai Hiradóban (1883) is. Czikkei a veszprémi főgymnasium értesítőjében (1876-78. Az aesthetikai érzés fejlesztése, 1880. A magyar nyelv «Toldi szerelmé»-ben); a M. Nyelvőrben (1880. Népnyelvi közlemények Somogyból és Kecskemétről), a Figyelőben (1883-84. B. Amade László kiadatlan költeményei); a kecskeméti r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1884. A lyrai költők Kisfaludy Aurorájában); az Országos Tanácsegyesület Közlönyében (1884-85. A középiskolai oktatás egyik akadálya, 1886-87. A magyar irodalomtörténet-tanítás a gymnasiumban, Az önképző körök); az Ország-Világban (1895. Petőfi és Arany); a Veszprémi Közlönyben (1887. 21., 23. sz. Költői pessimismus); a M. Szemlében (1891. A humorról, 1893. Révai Miklós szelleme, 1896. Vörösmarty szobra, 1898. Vörösmmarty és a nemzeti köztudat, 1899. A művészetek a középiskolákban): a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban (1892. Katona Józsefről); a Kath. Szemlében (1895. Könyvismertetés); a M. Államban (1897. 82., 83. sz. Széchenyi és Vörösmarty, 1898. 9. sz. Emlékbeszéd, elmondotta Lévay Imre szobrának leleplezésén a budapesti kath. körben 1898. jan. 12.).
Munkái:
1. A szinész. Dramolette egy felv. Kecskemét, 1886. (Ism. Kecskeméti Lapok 11. sz.)
2. Vörösmarty realismusa. Bpest, 1891.
3. Szent László király a magyar költészetben. U. ott, 1892. (Különny. a budapesti kegyestanítórendi főgymnasium Értesítőjéből).
4. Magyar stilistika. I. Irálytan. II. Szerkesztéstan. Iskolai használatra és olvasókönyvvel ellátva. U. ott, 1892-93. Két kötet. (II. 2. kiadás. U. ott, 1899. I. 3. kiadás. U. ott, 1902.).
5. A bűnbánat költészete. U. ott. 1893. (Felolv. a bpesti kath. körben febr. 17. Különny. a M. Államból).
6. Rhetorika és olvasókönyv. Iskolai használatra szerkesztve. U. ott, 1895. (2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1900.)
7. A sikkasztó. U. o., 1895.
8. Mult és jövő. Drámai kép. Ezredévi ünnepünk emlékeül a tanuló ifjúságnak. U. ott, 1896. (Különnyomat a budapesti kath. főgymn. Értesítőjéből. Ism. M. Szemle 25. sz.)
9. Irodalmunk a millenniumig. Olvasmányul a serdülő magyar ifjúság számára. U. ott, 1896. (Ism. M. Szemle 18. sz.)
10. Poetika és olvasókönyv, iskolai használatra. U. ott, 1896. (Erdélyi Károlylyal együtt. 2. kiadás. U. ott, 1899. és 1902.)
11. Nyugalmas órák. U. ott, 1896. (Ism. Alkotmány 84. sz.)
12. Irodalmi dolgozatok Vörösmartyról. U. o., 1897. (Ism. M. Állam 89. sz.).
13. Ujabb elbeszélő irodalmunk. U. o., 1897. (Különny. a Kath. Szemléből.)
14. Magyar drámai mesék. A magyar ifjúság számára. U. ott, 1899. (Ism. Kath. Szemle sat.)
15. Tasso "Megszabadított Jeruzsalem". Jánosi Gusztáv magyar fordítása nyomán rövidítve prózába átírva és magyarázatokkal ellátva. U. ott, 1899.
16. Emlékbeszéd Erzsébet királynéról. Elmondotta. U. ott, 1899.
17. Vörösmarty Mihály Cserhalomja, magyarázta. A középiskolai tantervek rendeletéből a VI. osztály köteles olvasmánya. U. ott, 1900. (Középiskolai Olvasmányok Tára 12.).
18. Vázlatok spanyolországi és portugáliai utamból. U. ott, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 1900. 18. sz.).
Álneve és jegyei: Calamus, P. és P. K. (a Veszprémben 1878-82. és a Veszprémi Közlönyben 1883-85.).
M. Könyvészet 1886., 1892-93., 1895-97., 1899., 1901-1902.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 6. l. XVIII. (2. kiadás) 460. lap.
Hornyik József, Kecskeméti írók. Kecskemét, 1901. 48. lap.
Budapesti Hirlap, 1902. 308. sz.
Pintér Kálmán emlékezete a budapesti kath. körben. Budapest, 1903.
Magyar Gábor, Az Úrban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1904. 1. l.