színész; a népszinház tagja, szül. 1864. okt. 6. Váczon (Pestm.); hol atyja a «Fejér hajó» szálló tulajdonosa volt, kinek halála után mostohabátyja nevelte s a váczi gymnasiumban taníttatta, honnét az V. osztályból ötödmagával valami csintevés miatt kizáratott; ekkor pékinas, két hónap mulva füszerkereskedő-tanoncz lett; azonban három hónap mulva ezt az üzletet is elhagyta, Pestre jött és Blaháné közbenjárására Rákosi Jenő 1886. szept. 16. fölvette a népszinházhoz statistának. Öt évi kardalnokoskodás után Pécsre került mint segédszinész, a hol csakhamar az első énekes szerepkört töltötte be. Innét Mosonyi Károlyhoz ment Temesvárra és Pozsonyba. 1890-ben Krecsányi Ignácz társulatához szerződött nejével Szép Olgával, ki a vidéki szinpad naivája volt. Jelenleg a budapesti népszínház tagja.
Költeményeket, tárczákat irt a vidéki lapokba, így az Erdélyi Hiradóba, Arad és Vidékébe, Aradi Ujságba, Pécsi Hirlapba, Nagyváradi Naplóba, Temesvári Hirlapba, Pécsi Figyelőbe sat.
Czikke a Nagyváradban (1900. 250. Blaha Lujza Bécsben).
Kéziratban szinművei: Szellő Judit, eredeti népszinmű (először adatott a pozsonyi színházban 1893. febr. 19. Ism. Nyugotmagyarországi Hiradó 42. sz.); A falu rózsája, népszinmű (először adatott a fővárosi nyári színházban 1903. szept. 6. Ism. Budapesti Hirlap 249. sz.); 1891-ben Pozsonyban a Lugosi erdő cz. népszínműve és Budán Nesze semmi fogd meg jól cz. bohózata került színre, de mind a kettő megbukott.
A magyar nemz. múzeumi hirlapkönyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok.