prémontrei rendi kanonok, alperjel, nyug. gymnasiumi igazgató, szül. 1796. júl. 8. Szántón (Zalam.). 1844-ben tett tanári vizsgálatot. 1825-27. tanár volt a keszthelyi kath. főgymnasiumban; ezután ugyanaz volt Szombathelyt; Keszthelyen 1858-1874-ig mint igazgató működött. Ekkor nyugalomba vonult Csornára. Országos hírű fejszámoló volt, hire még külföldre is eljutott; érdemeiért a koronás érdemkeresztet kapta. Meghalt 1877. június 16. Csornán, élete 81., pappá szentelése 55. évében.
Czikkei, elbeszélései, költeményei az Aurorában (1830. Népdalok, 1837. Az utolsó orebita, elb.); a Koszorúban (1832. Születésnap, érzékeny játék egy felv., németből, 1834. A gondviselés útjai); a M. Gazdában (1844. Csornai első hetivásár); a keszthelyi kath. algymnasium Értesítőjében (1854. Fejszámítás, 1856. Aulus Licinius Archias költész emlékére, Cicerónak Archias védelmére tartott beszéde). A magy. tudom. akadémiának 447 darab népdalt küldött be.
Munkája: Marcus Tullius Cicero beszéde Manilius törvényjavaslata mellett a néphöz. Szónokilag taglalá s jegyzesíté. Bécs, 1846. (Latin és magyar szöveg.)
M. Kurir 1824. I. 29. sz.
Hazai s Külf. Tudósítások 1824. I. 27. sz.
Gemeinnützige Blätter 1824. 29. sz.
Das Vaterland 1844. 5. sz.
Bartl-Felsmann Névkönyve 1870. 34. l.
Figyelő VI. 119. l.
Vasárnapi Ujság 1877. 25. sz. (Nekr.)
Győrffy Endre, A keszthelyi kath. főgymnasium története. Keszthely, 1896. 206., 208. l. és gyászjelentés.