hirlapíró, miskolczi (Borsodm.) származású; 1901. ment ki Oroszországba Szentpétervárra, hol Zichy Mihály annyira megkedvelte, hogy mindennapos vendégül kérte őt magához, kinek műtermében heteken át naphosszant dolgozott, rendezte négy-öt nyelven írt naplóját, azt lemásolta s teljesen feldolgozta; ezen idő alatt több czikket írt és küldött a hazai lapokba. 1903 elején a Novoje Vremja, Oroszország egyik legnagyobb politikai napilapja, munkatársául szerződtette. Az orosz irodalom iránti szeretete vonzotta pessimista lekét a Newa partjára s tárczaczikkeiben mély megfigyelésével vonta magára az olvasó közönség figyelmét. Ismeretséget s barátságot kötött Zichy Mihály ismeretsége révén a nagy orosz írókkal. Oroszországi leveleket írt a Pesti Naplóba s a Budapesti Hirlapba. 1903 őszén Moszkvában mérges légy csípte meg és vérmérgezést kapott; ezen halálos betegsége miatt a sanatoriumokba nem akarták fölvenni. Ekkor Verbickaja írónő vette pártfogásába és ápolta, de P. utóbb szemevilágát teljesen elvesztette. Meghalt 1903. nov. 28. Moszkvában, 29 éves korában.
Czikkei az Ország-Világban (1896-97. rajzok); a Fővárosi Lapokban (1900. 16. sz. Balsac meg az apostola); a Vasárnapi Ujságban (1900. Balsac lengyel grófja); a P. Naplóban (1902. 145. sz. A mi Zichynk, 157. Hogy jutott Zichy Mihály az orosz udvarhoz, 347. sz. Gorkijnál); a Budapesti Hirlapban (1902. 244. sz. A hetvenöt éves Zichy, 287. Zichy Mihály és az oroszok); a Jövendőben (1903. Orosz szinházi élet).
Munkái:
1. Aranykor. Regény. Bpest, 1899. (Ism. Új Idők 49., A Könyv 9. sz. 1900. M. Kritika 17. sz.).
2. Hamis legenda. Regény. U. ott, 1891. (Ism. Tájékoztató 4. sz.).
3. Leánykák. U. ott, 1902. (Kis Könyvtár 44.).
M. Könyvészet 1899., 1900., 1902.
1903: Budapesti Hirlap 117., 330. szám. Pesti Napló 328. sz. Vasárnapi Ujság 49. sz.