mérnök, műegyetemi tanár, szül. 1834. aug. 3. Üszöghön (Baranyam.), hol atyja a Batthyány-uradalomban számtartó, később gyári könyvvivő, végre pedig Pécsett törvényszéki biró volt. P. középiskolai tanulmányait 1850-ben jeles sikerrel végezte a pécsi lyceumban; a papi pályára kellett volna lépnie, de hajlamai a gépészi pályára terelték; azért Bécsbe ment és az ottani polytechnikumon folytatta tanulmányait 1850-55-ig. 1855-ben a Dunagőzhajózási társulatnál gyakornok, 1857. pedig hajógépész lett. Ezen időszakban (1861-ig) a franczia s angol nyelvet gyakorlatilag elsajátította. 1861-ben a bécsi Bollinger és Sigl-féle gépgyárban dolgozott, honnét kilépve, 1862-ben az osztrák államvasutak Studienbureau-jában mint rajzoló alkalmaztatott. 1863-64-ben ugyanezen vasuti társulat buziási felügyelőségénél újra hajógépésznek alkalmazták. 1864-ben a mezőgazdasági gépészet terén kezdett működni és mint szerkesztő-mérnök Budapesten Kotzó Pál gépész-mérnöknél talált foglalkozást. 1867-ben a magyar kormány kiküldötte a párisi kiállításra. 1867-69-ig a Vidats-féle gépgyárban mint szerkesztő-mérnök, 1870-72-ig pedig mint vezető-mérnök működött a Krompachi gépgyárban, melyet két évig önállóan vezetett. 1872. júl. 6. ő felsége a műegyetemen fölállított iparműtani tanszékre rendes tanárnak kinevezte. Ekkor a miniszterium arra utasította, hogy különleges szakismereteinek kibővítése czéljából a külföldi műszaki tanintézetek szertárainak berendezéseit tanulmányozza, azért három hónapig külföldön utazott és előadásait csak okt. 18. kezdte meg. Külföldi tanulmányának eredménye a műegyetem technologiai szertárának fölszerelése volt. Meghalt 1888. okt. 18. Budapesten.
Czikkei a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1867-68. Vázlatok a párisi világtárlat gépészeti osztályából, 1869. Nagyszerű mérnöki vállalatok, Szabályzat azok képzésére és megvizsgálására, kik álladalmi középítészeti szolgálatba lépni akarnak, A párisi utczák fentartásáról, 1877. A gőzgépek megvizsgálásáról, 1879. A főváros vízvezetéki telepének új gépével, 1881-ben pedig ugyanazon telep reconstruált gépeivel tett kisérletek eredménye, 1879-től ezen folyóirat technologiai részének rovatvezetője volt); a Civillingenieurben (1885. a Meyer-féle tolattyús vezénymű diagrammjaira vonatkozó értekezés).
A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851-1882. Bpest, 1883. 9. l.
1888.: P. Napló 289. sz., Nemzet 289.,
Főv. Lapok 290. sz.
M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1889. 56. l. (Gaul Károly).