jogi doktor, egyetemi rendkívüli tanár, szül. 1864-ben Temesvárt; a gymnasiumot Ungvárt, a jog- és államtudományokat Budapesten végezte. Az egyetemen jogbölcseleti s közgazdaságtani pályadíjakat nyert. 1884-91-ig mint a képviselőház segédkönyvtárnoka is működött és 1886-ban a budapesti egyetemen a jog- és állambölcselet magántanára, 1891. ugyanez szaknak czímzetes rendkívüli, 1896. aug. 20. pedig rendkívüli tanára lett.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1886. Az állam ellen cz. Spencer Herbertről, 1890. Angol és német közgazdaságtan); a Jogtudományi Közlönyben (1896. az összehasonlító jogtudomány és közgazdaságtan nemzetközi egyesületéről).
Munkái:
1. Ricardo. Jelentősége a közgazdaság történetében, érték- és megosztástana. Bpest, 1885. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből).
2. Az objectiv létben való hit lélektana. 1. rész. Megjelenő objectumok. U. ott, 1890. (Angolul is megjelent. Edinburg és London, 1890.).
3. Bevezető a jogbölcseletbe. A jogászat nem a törvényhozás tudománya. A természetjog vagy észjog lehetetlen. A jogbölcselet, mint a jog természettudománya lehetséges. A jogbölcselet a törvényhozás tudománya. U. ott, 1892.
4. A jog keletkezésének és fejlődésének törvényei és visszavezetésök elemi okokra. Általános rész. A jog keletkezése és fejlődése általában, az emberi egyesületek, az igazságosság. Pikler Gyula egyetemi tanár előadásai után és kézirataiból összeállította Mikes Lajos. U. ott, 1896-97. (2. bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1902.).
5. Az emberi egyesületek és különösen az állam fejlődése. (A jog keletkezéséről és fejlődéséről cz. munka folytatása). U. ott, 1897. 3. kiadás. U. ott, 1899.).
6. A büntetőjog bölcselete. Egyetemi előadások után közzétették Török M. és Benkő Ferencz. U. ott, 1897. (3. kiadás. 1899. 4. k. 1901. U. ott).
7. A «jus» szó eredete, fogalmi és nyelvi rokonai. U. ott, 1898. (Különnyomat a Jogtudom. Közlönyből: Ism. Egyet. Philol. Közlöny. 1899.).
8. A jótékonyság központosítása. Felolvasás a demokrata szabadkőmívesi páholyban 1900. márcz. 12. U. ott, 1900. (Demokrata-páholy Könyvtára XLVII.).
9. Das Grundgesetz alles neuro-psychischen Lebens. Naumburg a. S., 1900.
10. A lelki élet fizikája. A psziko-fiziologia teljes rendszerének vázlata s az uralkodó tan kritikája. Bpest, 1901. (különnyomat a Huszadik Századból).
11. Physik des Seelenlebens mit dem Ergebnisse der Wesengleichheit aller Bewusstseinzustände. Naumburg, 1901.
12. Der Ursprung des Totemismus. Ein Beitrag zur materialistischen Geschichtstheorie. Berlin, (1901. Somló Félixxel együtt).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890-92., 1897-1900., 1902.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 1054. XVIII. 444. l.
Vécsey Tamás, A budapesti kir. magyar tudom.-egyetem jog- és államtudományi karának ismertetése. Bpest, 1896. 17. l.
Vasárnapi Ujság 1903. 11. sz. arczk.