országgyűlési képviselő, szül. 1869. júl. 23 Pesten; középiskoláit a piaristáknál, jogi tanulmányait és szigorlatait a bpesti egyetemen végezte. Az egyetemi életben élénk részt vett és 1889. a párisi új Sorbonne megnyitására küldték ki mint a magyarországi egyetemi hallgatók küldöttségének elnökét. A jogot elvégezve, a fő- és székvárosnál szolgált mint fogalmazó-gyakornok. Csakhamar azonban hirlapíró lett és éveken át az Egyetértés belső munkatársa volt. Mikor Kossuth Ferencz hazatért, P. lett titkára és élénk részt vett a függetlenségi 48-as párt beléletében. Már mint képviselő tette le a jogi szigorlatokat és az ügyvédi vizsgát. 1896-ban függetlenségi és 48-as párti programmal a kölesdi (Tolnam.) kerületben országgyűlési képviselővé választatott. 1901-ben szintén azon kerület mandátumát nyerte el. Pártja csakhamar egyik jegyzőjének választotta meg. A képviselőházban a honvédelmi bizottságnak tagja volt. Hátgerinczsorvadásban szenvedett, még 1904. jan. 25. ott volt a képviselőházban, másnap Korfu szigetére indult enyhülést keresni, azonban már jan. 27. hirtelen meghalt Bécsben.
Országgyűlési beszédei a naplókban vannak.
Munkája: Pichler Győzőnek a képviselőházban 1901. jan. 21. tartott beszéde. Bpest, 1901. (Különnyomat a képviselőház naplójából.)
Függetlenségi Album 13. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1904. 5. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 141. l. 2. kiadás 456. l.
Ország-Világ 1896. 46. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 339. l.
Budapesti Hirlap 1904. 28. sz.