ág. ev. tanár az erdélyi szász egyházi papnevelőben, szül. 1844. decz. 21. Nagyszebenben, hol 1861-ben végezte az ág. ev. gymnasiumot. Fiatal kora miatt egy évig a szülői háznál maradt; történelmi és szépirodalmi tanulmányokkal foglalkozott, a hegedülésben Boenicke H. zeneigazgató vezetése mellett a zenei összműtanban képezte magát. 1862. okt. a jenai egyetemre ment, hol theologiát és paedagogiát hallgatott. 1864. szept. Münchenen át, hol a műkincseket tekintette meg, Bécsbe utazott, hol az udvari könyvtárt és színházat szorgalmasan látogatta; egyszersmind Helmesbergertől, a Konservatorium igazgatójától hegedű-leczkéket vett. Hazájába visszatérve, egy magán leányintézetben nyert alkalmazást. 1878. febr. 11-től a nagyszebeni ág. ev. szász papnevelőben mint tanár működött. 1881. márcz. megbetegedett, úgy hogy a tanítástól megvált; de 1882-ben ismét tanítani kezdett, azonban már decz. kénytelen volt tanári állásáról lemondani. Meghalt 1883. jan. 10. Nagyszebenben.
Czikkei a Siebenbürgisch-deutsches Wochenblattban (1870. Über Sprachgesetze und Sprachentwickelung); a Siebenbürg.-deutsches Tageblattban (1876. 923. sat. sz. über den Vegetarianismus; ezt az Erdélyi Híradó is közölte kivonatban a 46-56. sz.; 1219. sz. Die Grundlage des menschlichen Glückes. Vortrag).
Munkái:
1. Zur deutschen Rechtschreibung. Eine Anregung zur orthographischen Reform. Hermannstadt, 1875.
2. Lebensphilosophie. Vortrag, gehalten im grossen Hörssal des evang. Gymnasiums zu Hermannstadt am. 21. Dez. 1878. U. ott, 1879.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 340. l.