jogi doktor, a bécsi birodalmi törvényszék és a főrendiház tagja, szüi. 1837. nov. 12. Nagy-Szebenben, hol atyja pénzügyi tisztviselő volt. Betegeskedése miatt előbb házi nevelésben részesült; nyolcz éves korában a magyar nyelv elsajátítása végett Maros-Ujvárra küldték szülei; onnét visszatérve, szülővárosának ág. ev. gymnasiumát látogatta (1847-1854). 1854-ben jogi tanulmányok végett a bécsi egyetemre ment, hol 1860-ban császári auspicium mellett jogi doktorrá avatták; egyszersmind egy bécsi ügyvédi irodában gyakornokoskodott. Az 1861. nyári félévben szülővárosában mint a római és hűbéri jog jogakadémiai helyettes tanára működött; azután is két félévig a német jogtörténelmet és jogbölcseletet adta elő ugyanott. 1862-ben rendes tanárnak nevezték ki. 1869-ben az inssbrucki egyetemre hívták meg a római jog és osztrák magánjog tanszékére, melyet el is fogadott. 1872-ben a bécsi egyetem tanárának nevezték ki, hol a Juristische Blätter munkatársa volt és 1874-ben alapította a Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwart cz. szakfolyóiratot. 1896-ban a birodalmi törvényszék tagja lett és 1897. márcz. az osztrák urak-házának örökös tagja.
Czikkei az Allg. Oesterr. Gerichtszeitungban (1868. Zur Lehre vom Gegenstande der conditio indebiti nach gemeinem und österreichischem Rechte); a Zeitschrift für Notariat u. freiw. Gerichtsbarkeit in Oesterreichben (1873. Zur Legalisierungsfrage); a német jogászgyűlések irataiban (1874., 1878., 1888-1889., 1895., 1900. Gutachten und Referate); a Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwartban (1874. Zur Kritik des Pfandrechtsbegriffes, 1875. Über die Materialien des österr. bürgerl. Gesetzbuches, 1881. Zur Lehre vom Schadenersatz und Genugthuund nach österr. Rechte); a bécsi Juristische Blätterben (1882. Zum Begriff der Mitbürgerschaft, Eine Episode aus der Geschichte des oesterr. Papiergeldes, 1883-1885., 1887. Der Codex Theresianus und seine Umarbeitungen, 1885. Zum österreichischen Schadenrecht 1890. Zur Entstehngsgeschichte des westgalizischen Gesetzbuches); a Beilagen zu dem stenographischen Protokolle des österreichischen Ageordnetenhauses IX. Session cz. gyűjt. (872. Gutachten über Reform der Erbfolge in landwirthschaftlichen Besitzungen); könyvismertetéseket írt az Öster. Gerichtszeitung (1869., Münchener Krit. Vierteljahrschrift (1871), Grünhut's Zeitschrift (1873-tól), Jenaer Litteraturzeitung (1874., 1877.), Juristische Blätter czímű szaklapokba; és a nekrologokat a Gerichtszeitungba, a Grünhut Zeitschriftjébe, a Bettelheim Biogr. Jahrbuchjába és a Juristische Blätterbe; munkatársa volt a Holzendorff Rechts-Lexikonának (III. kiadás. Lipcse, 1881. bona fides, causa, Gewalt czikkekkel); az Achter Jahresbericht and die evang. Gemeinde A. B. in Hermannstadt, erstattet vom Presbyterium 1878. cz. munkában (Fakultätsgutachten in der Bruckenthal'schen Fideikommissache); a Jogtudományi Közlönybe (1888. A magyar örökösödési törvényjavaslatról); a Mittheilungen aus der Sammlung der Papyrus Erzherzog Rainer 1888. cz. munkában (Fragmentum de formula Fabiana).
Munkái:
1. Geld als Mittel pfandrechtlicher Sicherstellung, insbesondere das pignus irregulare. Ein Beitrag zur Lehre v. Inhalt und Ausübung des Pfandrechts. Wien, 1868.
2. Zur Lehre vom Schadenersatz und Genugthuung nach österreichischem Recht. Ein Gutachten, dem österreichischen Advokatentag erstattet. U. ott, 1880.
3. Krainz System des österreichischen allgemeinen Privatrechtes. Grundriss und Ausführungen. U. ott, 1885., 1889. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1894.).
4. Rede auf Franz v. Zeller. Akademische Rede. U. ott, 1891. (Két kiadás).
Hofmann Ferenczczel együtt írták a következő munkákat: 5. Kommentar zum österreichischen allgemeinen Gesetzbuche. I. 1., 2., II. 1-5. U. ott, 1877-87.
5. Exkurse über österreichsches allgemeines bürgerliches Recht. Beilagen zum Kommentar I. 1., 2., II. 1-3. U. ott, 1877-89.
6. Arndts Lehrbuch der Pandekten. 10-14. Auflage, Stuttgart, 1879. s a köv. évek.
Többekkel együtt: 7. Sammlung der zivilrechtlichen Entscheidungen des k. k. Obersten Gerichtshofes. Wien, 1886. sat.
Trausch-Schuller, Schrifsteller-Lexikon Hermannstadt, 1902. IV: 335. l.