bölcseleti doktor, cs. kir. udvari tanácsos, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia kültagja, szül. 1807. jan. 6. Szepes-Bélán, hol atyja P. János Frigyes tanító volt a róm. kath. elemi iskolában. P. a gymnasium három osztályát Podolinban, a felsőbb hármat Lőcsén végezte, hol már a mennyiségtanban feltűnő előmenetelt tett; tanulását a kassai lyceumban folytatta. 1826-ban a pesti egyetemre iratkozott be, hol az akkori mérnöki osztályt látogatta. Ekkor anyagi gondokkal is kellett küzdenie, mert szegény sorsban lévő atyja nem segíthette, azért magántanítással kereste kenyerét. Tanulása közben a tornázásban is gyakorolta magát, úgy hogy a legjobb tornászok egyike volt. 1828. mint gyakorlómérnök Pest város szolgálatába állott és ezen hivatalában hét évig szolgált. Közben megszerezte a bölcseletdoktori oklevelet és 1832-től a pesti egyetemen a mathematikát, mechanikát és a felsőbb mennyiségtant tanította s ezen utóbbi tantárgy előadására 1835-ben rendes egyetemi tanárnak neveztetett ki. 1836. nov. 19. a bécsi egyetem hívta meg azon tantárgy rendes tanárának, mely meghivásnak engedve Bécsbe költözött és 40 évig működött az ottani egyetemen. Mint különczködést tekintették Bécsben azon szokását, hogy paripát tartott és hosszabb lovaglásokat tett, a nyarat (néha a telet is) pedig az akkor még kevéssé látogatott Kahlenbergen töltötte. Midőn 1848-ban a politikai zavarok miatt az egyetem szünetelt, ő az egyetemi legióbeli ifjúságnak tornászati s vívási leczkéket adott és egyik önkéntes csapatának parancsnoka is volt. A mechanikában is gyakorlott volt és ügyességeért ezermesternek tartották. Különös érdeme volt, hogy a fényképezésben tökéletesítette magát és ezen a téren találmányaival már 1840-ben nagy hírnévre tett szert. 1861-ben a bécsi photograph-társaság egyik alapítója volt és 1877-ben ennek dísztagjává választották. A német nyelven kívül beszélt latinul és francziául is, az angolban és magyarban is elég járatos volt. Miután a bécsi tudom. akadémia rendes tagjának már előbb megválasztotta, 1873. máj. 21. a magyarnak kültagja lett; ezenkívül több külföldi tudós társaság is tagjául választotta. A Ferencz József-rend lovagja volt. Meghalt 1891. szept. 17-én Bécsben.
Czikkei a Haidinger Berichtejében (III. 1846-47. Integrationsmethode von linearer Form); a Haidinger Abhandlungenjeiben (1847. Integrationsmethode für Differentialgleichungen von linearen Formen, Vorführung eines Nebelbildapparates, II. 1848. Über die Theorie des Grössten und Kleinsten); a Grunert Archivjában (1857. Über die Integration der linearen Differentialgleichungen); a bécsi akadémia Sitzungs-Berichteiben (Mathem. Naturw. Classe IV. Über seine Methode, Differential-Gleichungen von linearer Form mit variablen Coefficienten zu integriren, V. Integration der linearen Diffferential-Gleichungen, VI. Über den Zusammenhang zwischen Druck und Dichte der Gase, Preisaufgabe; Preisaufgabe aus dem Gebiete der höheren Mathematik, VIII. 1852. Über ein allgemeines Princip der Undulations-Lehre: Gesetz der Eharltung der Schwingungsdauer, VIII-IX. Über die Unzukömmenlichkeiten gewisser populärer Anschauungsweisen in der Undulationstheorie und ihre Unfähigkeit das Prinzip der Erhaltung der Schwingungsdauer zu ersetzen, XI. 1854. Über die Abhandlung Arcari's: Ein Problem des Stosses, XIII. 1854. Notiz, die Fortschritte der Photographie in Weien betreffend, XIV. Über Herrn Dr. Heger's Abbhandlung die Auflösung von algebra'schen Buchstabengleichungen betreffend, XXIV. 1857. Berich über optische und dioptrische Untersuchungen 1. Bericht, Über die Art der Untersuchung: 1. Gang eines Lichtstrahles, der an der Trennungsfläche zweier verschiedener optischer Mitterl anlängt, Über Oculare, 2. Beleuchtungslehre, technische und mathematische, Das Leuchten in die Ferne und in die Nähe, Beleuchtungsapparate, 2. B. Über das Störungsproblem, über sphärische Krümmung, 3. B. Ausgleichungslehre, Begründung der neuen Methode der numerisch gleichen Maxima und Minima im Gebiete der Optik, Über grosse Öffnungen, Neue Methode die Abweichungen aller in ein optisches Instrument einfallenden Strahlen in übersichtlicher Weise graphisch darzustellen, XXV. 4. B. Plan des optischen Werkes, Über Camera Obscura, Objection überhaupt, Über ein neues Objectiv, Über Camera Obscura und deren Einrichtung, Über die Verwendungsweise des Apparates, Über diaphragmen, Eigenschaften einer guten Camera Obscura, XXVI. Photographische Apparate über die Objective und die Einrichtung derselben, XXVIII. 1858. Über Herrn Spitzer's Abhandlung, die Integration mehrer Differentialgleichungen betreffend, und die darin erhobenen Prioritäts Ansprüche, XXIX. 1858. Bericht über eine Abhandlung des Dr. Ant. Müller, Prof. der Mathematik in Zürich, Über die Schwingungen gespannter-Saiten, XXXI. Über das neue Landschafts- und Ferrohr-Objectiv, XLI. 1860. Angström's experimentelle Untersuchungen über das Spectrum des elektrischen Funkens in Beziehung auf die Farben der Doppelsterne, LII. Über die Berührungsaufgabe für die Kugel v. J. Frischauf, Über die Flächen zweiter Ordnung mit Zugrundelegung eines mit beliegiben Axenwinkeln versehenen Coordinationssystems, nebst einer Einleitung aus der analytischen Geometrie im Raume. Von L. Zmurko, LIII. 1866. Bericht über die Kulik'schen Faktorentafeln, Beitrag zur Theorie des Grössten und Kleinsten der Funktionen mit mehreren Variablen nebst einigen Erörterungen über die combinatorische Determinante. Von L. Zmurko, LIX. Studien im Gebiete numerischer Gleichungen mit Zugrundelegung der analytisch-geometrischen Anschauung im Raume Nebst einem Anhang über erweiterte Fundamental-Constructionsmittel der Geometrie. Von L. Zmurko); a bécsi akadémia Almanachjában (1858. Beziehungen der Mathematik zu der Naturwissenschaft); a bécsi akadémia Denkschriftenjében (1859. Schwingungen gespannter Saiten). Czikkeiből több különnyomatban is megjelent.
Munkái:
1. Bericht über die Ergebnisse einiger dioptrischen Untersuchungen. Pest, 1843.
2. Die Ministerialverordnung und der neue Entwurf von 1850. über die Habilitation von privatdozenten. Wien, 1850.
3. Integration der linearen Differentialgleichungen mit constanten und veränderlichen Coefficienten. Wien, 1853-59. Két kötet.
4. A részletes külzeléki egyenletek egészelése. Petzval József tanár előadásaiból közli Kondor Gusztáv. Pest, 1861. (Különny. a M. tudom. akadémia Mathem. és Természettud. Közlönyéből).
Arczképe: kőnyomat A. Dauthagetól, Bécs, 1854.
Hazai s Külf. Tudósítások 1836. II. 47. sz.
Jelenkor 1835. 83. sz.
Allgeimeine Zeitung Augsburg, 1841.
Voigtländer, Akademiker Prof. Dr. Petzval. Braunschweig, 1849.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Természettudom. Közlöny 1887. (Schmidt, Dr. Petzval jubileumára).
Pallas Nagy Lexikona XIII. 1028. l.
Weber S., Ehrenhalle verdiensvolle Zipser des XIX. Jahrhunderts. Igló, 1901. 247. l.
Erményi, Dr. Joseph Petzval's Leben und wissenschaftliche Verdienste. Halle a S., 1902. (Több fényny. képpel).
Pesti Napló 1903. 315. sz.