ág. ev. lelkész, született 1821. decz. 2. Győrött, hol akkor atyja P. Lipót a prot. gymnasiumban igazgató volt. 1829-ben szüleivel Sopronban költözött, hol a gymnasium osztályait és a theologiai tanfolyamokat 1829-40-ig végezte. Atyja szegénysége kényteleníté őt már 14 éves korától kezdve magánórákat adni. Miután 1840-ben édes atyja meghalt, az 1840-41. évet mint nevelő Kis János superintendens házánál töltötte, annak unokáit, kik akkor a soproni gymnasiumot látogatták, tanítva, hogy így kis pénzösszeget szerezzen külföldi tanulmányútjára. 1841-ben letette a kandidaticumi vizsgát. Külföldön 1841-1843-ig Halleban négy semestert töltött. Hazatérése alkalmával útját déli Németországon keresztül vette, Beyer János barátjáról, utóbb a kőszegi reáliskola tanárától kisérve, mely útjában találkozott az akkor nemrég kikeresztelkedett Bloch-Ballagi Móriczczal, ki őt később Szarvasra ajánlotta. Még mikor Halleban volt, Lónyay Gábor hívta őt meg 9 éves Ödön fia nevelőjéül, és mert Lónyay akkor országgyűlési követ volt és Pozsonyban lakott, nevelői állását ott foglalta el és 1843. októbertől 1844. novemberig ott tartózkodott és ittléte alatt gyakran prédikált. Az 1844-45. telet a Lónyay-családdal Pesten töltötte, s mert Lang Mihály, a pesti német lelkész akkor huzamosabban betegeskedett, Petznek gyakran volt alkalma a pesti templomban szónokolni. Az 1845. nyarát a Lónyay-család birtokán Deregnyőn töltötte. Innét gymnasiumi tanárnak hivatott meg Szarvasra, mely hivatalt 1843-1853-ig viselte; egyszersmind ifjúsági hitszónok volt. A középiskolák reorganisatiója alkalmával 1854-ben meghivást kapott a soproni gymnasiumhoz. Éppen mikor útra kelni akart, a mező-berényi német egyház, hol próbaszónoklatot tartott volt, őt lelkészének megválasztotta, s ő, mert ipja, gr. Blankenstein kasznárja, pár órányira lakott, elsőbbséget adott Mező-Berény meghivásának. Azóta haláláig, mely 1882. febr. 11-én következett be, ott működött.
Czikkei a Tavassy Lajos Emléklapjaiban (1847. A gymnasium feladata); a szarvasi ág. evang. gymnasium Programmjában (1861. Tanítóképezde és zeneiskola felállítása kapcsolatban a főtanodával, 1865. Adalékok tanárképzési tervezethez gymnasiumok számára); a Fabó által kiadott Rajzokban (1868. A magyar ev. egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650-1676., németül is); a Békésmegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat Évkönyvében (1878. A békési ág. hitv. ev. esp. főiskola keletkezésének és Mezőberényben töltött zsengekorának története, 1879. A mező-berényi gymnasium története); több czikket közölt a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, a Pester Lloydban, a Predigt der Gegenwartban, a Protestantische Jahrbücher für Österreichban, a Pester Boteban és a Szeberényi Lajos Iskolai Lapjában).
Munkái:
1. Konfirmandenbüchlein auf Grund des kleinen Katechismus. Pest, 1867.
2. Gyakorlati magyar nyelvtan. Ugyanott, 1848. (Wurtsch: Sprachdenklehre mintájára).
3. Prédikáczió, melyet Mezőberényben tartott és egyik híve, Braun Ádám Mihály földmívelő saját költségén nyomatott ki és az egyházban szétosztott. M.-Berény, 1868.
4. Komenius Amos középtanodai rendszere. U. ott, 1882.
Ő fordította 1867-től az egyetemes gyűlés jegyzőkönyveit németre. A marburgi énekeskönyvet, mely a bányakerület hat német egyházában használtatik, 1879-ben ujonnan átdolgozta, javításokkal, bővítésekkel és az egyes énekek szerzőinek neveivel ellátta.
Kéziratban: Az egyházi szónoklattan kézikönyve s a polgári házasság történetéhez becses gyűjtemény.
Nevét Pecznek is írta.
Zsilinszky Mihály, Szarvas város története. Pest, 1872. 128. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1882. 8., 12. sz.
Békésmegyei Közlöny 1882. 33., 34. sz.
Uj. M. Athenás 329. l.
Petrik Bibliogr.
Zoványi, Theologiai Ismeretek Tára III. 77. l. és gyászjelentés.