főgymnasiumi tanár, P. Ferencz czipészmester, ki Tornóczról került Nyitrára, és Laukó Teréz fia (a család nemeslevele azonos a Petőfi Sándoréval); P. szül. 1861. júl. 4. Nyitrán, hol a gymnasiumot a kegyesrendieknél végezte. 1881-ben a budapesti egyetem bölcseleti karának hallgatója lett. Ez időtől fogva mint hirlapíró működött a Nyitramegyei Közlönynél és a Függetlenség cz. napilapnak segédszerkesztője volt a lapnak 1887-ben történt megszüntéig. Ekkor Czegléden lett segédszerkesztő a Czeglédi Függetlenségi Hirlapnál, melyet 1889 májustól 1890 júliusig maga szerkesztett. 1890-ben a tanári pályára lépett és a soproni Csendes-féle tanintézetben, 1895. márcz. 24-től a kis-szebeni, 1898. febr. 16-tól a nyitrai gymnasiumokban működött mint a magyar és latin nyelv és irodalom rendes tanára. 1902 óta a szegedi állami főgymnasiumban tanár. Az 1900-1904. években a szünidő alatt tanulmányutat tett Olasz-, Spanyol-, Franciaországban és Svájcban.
Költeményei, elbeszélései és czikkei 1882-től a következő hirlapokban jelentek meg: Nyitramegyei Közlöny (melynek jelenleg is belmunkatársa, 1882. Arany János halálára, elegia), Vasárnapi Ujság, Magyarország és a Nagyvilág, Aradi Lapok, Sopron, Budapesti Bazár, Képes Családi Lapok, Üstökös, Leány-Világ, M. Ifjúság Lapja, Lányok Lapja, Aradi Hirlap, M. Háziasszony; a Budapest cz. napilapban 1893-ban jelent meg: A kincsásó kedvese cz. regény, Bailey Aldridge: Prudence Palfrey cz. regényének fordítása, sat.
Munkái:
1. Zobor vezér. Költői elbeszélés. Bpest, 1884. (2. kiadás, Nyitra, 1886.).
2. Az Isten keze, vagy a koldus fia. Népies költői elbeszélés. Bpest, 1887.
3. Börtönből. Költemények. Írta Petőfi László. Nagy-Kőrös, 1890.
4. Bellusi Baross Gábor volt magyar kereskedelmi miniszter élete. Hiteles kútfők és adatok után. Kis-Szeben, 1892.
5. Költemények. Eperjes, 1895.
6. A szesztermelés kézikönyve. Írta Max Maercker, ford. Budapest, 1897.
7. Lelkem világából. Költemények. Szeged, 1904.
Judit asszony cz. regényéből átdolgozott színművét 1881-ben Nyitrán adták elő először; Biró uram leánya czímű eredeti népszinművét 1891-ben adták elő először Sopronban, azóta a vidéken többször.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.