ügyvéd, P. József ág. ev. vallású földbirtokos és Gáloss Jozefa fia, (a család eredetileg Szerbiából származott hazánkba Kajal pozsonym.-i községbe s 1667-ben magyar nemességet nyert; ezen család ág. ev. ágából származott Petőfi Sándor költőnk). P. 1849. febr. 3. született Ó-Gyallán (Komáromm.) és róm. katholikusnak kereszteltetett. Iskoláit végezve, 1869 elején Komárommegye rendes esküdtté választotta. 1871-ben ügyvédi vizsgát tett és azon évben Komáromban ügyvédi irodát nyitott; 1873-ban ügyvédi irodáját Budapestre helyezte át. 1878-ban a fővárosi rendőrségnél vállalt alkalmazást, hol a főkapitányság elnöki ügyeinek előadója lett. Ezen minőségében egy ideig a főváros közigazgatási bizottságában is a rendőri ügyek előadójaként működött. 1881-ben ismét gyakorló ügyvéddé lett; e mellett 1883-ban egyúttal a kőbányai sertéskereskedelmi csarnok titkára volt. 1894-1899-ig nagyfokú ideggyengesége miatt minden szellemi munkától tartózkodnia kellett; ezen bajától a Kneipp gyógymód segélyével szabadult meg. Ezért buzgó híve lett a Kneipp gyógymódnak és azt szaklapjával és czikkeivel is terjesztette, a miért is a budapesti magyar Kneipp-egyesület díszelnökévé választotta; midőn pedig Budapesten a természetes gyógyintézet létesült, ennek igazgatójává választották meg. Utóbb több rendbeli csapások érték; ez indította őt arra, hogy 1904 elején a fővárost 31 évi itt tartózkodás után elhagyván, szülőföldjére telepedett le, hol jelenleg falusi szerény ügyvédi gyakorlatot folytat.
Sok szakczikket irt a saját szerkesztésében megjelent lapokba, így a Közigazgatásba (1883. Az államhatalom kötelessége a népművelődés előmozdítása tekintetében); a Kneipp Ujságba (1899. Hogy lettem én Kneippistává, Az idegesség s az ideggyengeség sat., czikkeit németre is lefordították).
Munkái:
1. A kisebb polgári peres ügyekben követendő eljárás magyarázata. Az 1877. évi XXII. t.-cz. magyarázata, irománypéldákkal. Bpest, 1878. (Balazsovics Kálmánnal együtt).
2. A fővárosi rendőrség szolgálati szabályzata. U. ott, 1878. (Névtelenül. Ezen munkájáért a belügyminiszteriumtól jutalmat nyert).
3. Közrendészeti tudomány és a magyar rendőri gyakorlat. 1. füzet. U. ott, 1884.
4. Kihágási ügyekben követendő eljárás magyarázata. U. ott, 1880. (Pető L. álnév alatt).
5. A tüdővész gyógyítása a természetes gyógymód szerint. U. ott, 1903.
Szerkesztette Budapesten a Rendészeti Közlönyt 1878-1879-ben, mely előbb hetenként egyszer, utóbb háromszor, végül naponként jelent meg; a Közigazgatás cz. szaklapot 1883. május-szept., Pető László álnévvel; a Kneipp Ujságot 1899-ben alapította, később szerkesztette is.
Kiszlingstein Könyvészete, a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok.