Kezdőlap

Petrovics József,

jogi doktor, udvari tanácsos, egyetemi tanár, szül. 1751-ben; bölcseleti s jogtudományi tanulmányainak a bécsi és nagyszombati egyetemen elvégzése után jogi doktorrá avatták és a báni táblánál gyakornok, majd a zágrábi káptalan ügyésze volt. 1777. nov. neveztetett ki, mint volt zágrábi tanár, a budai egyetemre a természet-, általános közjog, nemzetközi és magyar közjog rendes tanárának; 1782-től a horvát-szlavon ítélőtábla, 1785-ben Bécsben magyar közjogi munkájához kutatott. 1786. igazgatói hivatala mellett a kapcsolt részek ítélő (kerületi) tábla ülnöke lett. 1806. a báni, 1809. a hétszemélyes tábla egyetemi alelnöke volt. Ő alatt hozatott be a magyar nyelv tanítása az egyetemen. Meghalt 1818. decz. 19. Pesten. A m. tudományegyetem emlékét 1819. nov. 25. tartott gyászünnepéllyel ülte meg.

Munkája: Introductio in jus publicum regni Hungariae. Viennae, 1790. (Ezen munkát II. József császár meghagyásából írta).

M. Hirmondó 1792. II. 600. l.

Allg. Literatur Zeitung. Halle & Leipzig 1812. II. 96. l., 1819. II. 247. l.

Hazai s Külf. Tudósítások 1818. II. 51. sz.

Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1818. 104. sz.

Pressburger Zeitung 1818. II. 102. sz.

Tudományos Gyűjtemény 1819. I. 110. l.

Markovich, P. A., Oratio funebris dum r. scient. universitas Hungarica Dno. Josepho Petrovich ultima justa persolveret. Habita Pestini, 1819. Budae, 1820.

Jogtudományi és Törvénykezési Tár. 1856. 126. lap.

Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. egyetem története. Bpest, 1880.

Ballagi Géza, A politikai irodalom. Bpest, 1888. 517. l.

Petrik Bibliogr.