szerb hirlapíró, szül. 1861-ben Párdányban (Torontálm.); középiskoláit Nagy-Becskereken végezte. Az érettségi vizsga után 1879-ben a bécsi, majd a budapesti egyetem jogtudományi karába iratkozott be és szigorlatot is tett. Hirlapírói pályáját már 19 éves korában Bécsben kezdette, szerb társadalmi s történelmi tárczákat írt a bécsi lapokba. Bécsben megismerkedett orosz hirlapírókkal, kiknek rábeszélésére, tanulmányainak bevégzése után, Varsóba ment, a hol a hirhedt Varsavszky Dnevniknek lett munkatársa. De kijózanodott pánszláv érzelmeiből és 1884-ben visszatért Magyarországra. Itt mint ügyvédjelölt az ujvidéki Zasztava és Branik cz. lapokba Argusz név alatt írt czikkeket, melyek a szerbek közt feltűnést keltettek, mert határozottan kikelt a pánszlávizmus ellen. E czikkek magukra vonták Risztics akkori szerb miniszterelnök figyelmét is, ki őt a volt fuzionális kabinet idejében Belgrádba hivatta és a sajtóiroda vezetésével bízta meg. Belgrádból több külföldi hirlappal lépett érintkezésbe, nevezetesen a Kölnische Zeitung, Journal des Debats, a berlini Post, a müncheni Allg. Zeitung, a Pester Lloyd és a pétervári Novoje Wremjaval. Egyúttal levelezője volt az európai táviró ügynökségeknek: Havas, Reuter sat. Risztics bukása után kilépett a sajtóirodából; elvállalta a Kölnische Zeitung állandó levelezői állását és egyúttal főszerkesztője volt a Risztics és a liberalis párt egyik legtekintélyesebb lapjának, a Szrpszka Nezavisznostnak, melyben hevesen támadta meg a szerb radikális pártot és az akkori kormányt. Később Milán király határozott kivánságára újra belépett a sajtóirodába, melyet harmadfélévig vezetett, míg Milán leköszönése után meg nem hasonlott az akkori radikális kormánynyal. 1890-ben kiutasították Szerbiából. Azóta a Kölnische Zeitung állandó munkatársa. Időközben a magyar lapokba is írt, ú. m. a Pester Lloydba, a Budapesti Hirlapba és a Revue de l'Orientba, mely utóbbit 1891-ben félévig szerkesztette is. Mint hirlapiró németül és szerbül ír; ezenkívül több európai s keleti nyelvet beszél. Beutazta Boszniát, Herczegovinát és Szerbiát, mely útjairól sok czikket írt a Kölnische Zeitungba s a Pesti Naplóba (1892). 1896. márcz. 1. óta a Kölnische Zeitung budapesti képviselője.
Munkái:
1. Die serbische Jahrhundert-Feier und die Blutnacht vom 11. Juni 1903. Berlin, 1903.
2. Die madjarischen Sonderbestrebungen im Reiche der Habsburger. U. ott, 1904.
Ivanovics M. József szives közlése és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.