nyitrai kanonok és főesperes, szül. 1722. jan. 25. Szeptencz-Ujfalun (Nyitram.); a bölcseletet és hittudományokat Nagyszombatban hallgatta. 1748. márcz. 28. mint IV. éves theologus az egyházmegyében uralkodott paphiány miatt vissza hivatott és pappá szenteltetett és mindjárt a precsinai plébánia hiveinek lelki gondozásával bizatott meg. 1749. szept. 30-án ledniczi, hat hónap mulva pedig puchói plébános lett; már 1753-ban a kisucza-újhelyi plébániát és kerületi alesperességet nyerte el. Végre 1759-ben a nyitrai káptalanba jutott és Eszterházy Imre gróf püspök oldal-kanonokja lett, 1762-ben pedig csöpőfői czímzetes préposttá neveztetett ki. Meghalt mint székesegyházi főesperes 1781. ápr. 1. Nyitrán. Több egyházi alapítványt tett.
Munkái:
1. Balestná Žalost ... Nagyszombat, 1759. (Halotti beszéd Nádasdy Julia grófnő Szunyogh János neje temetése alkalmával).
2. Sermo quo princeps (Emer. e. com. Esterházy de Galantha) arcem ingressus nomine cleri secularis dioecesis Nittriensis salutatus est anno 1763. die IV. III. & prid. kal. jan. Strigonii. (Exuviae ... cz. gyűjteményes munkában).
Petrik Bibliogr. I. 731., IV. 72. l.
M. Sion 1890. 380. lap
Vagner József, Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 1896. 325. l.