bölcseleti doktor, kir. tanfelügyelő, hollómezei Petri (Petrikás) László 1848-49. honvéd, birtokos és Gúthy Teréz ev. ref. nemes szülők fia, szül. 1863. július 11. Tasnád-Szarvason (Közép-Szolnok, ma Szilágym.); a gymnasium I. osztályát magánúton végezte, a többit Zilahon az ev. ref. kollegiumban járta s 1881-ben tett érettségi vizsgálatot; ezután beiratkozott a bpesti egyetemre, hol 1886-ig különösen a természettani és mennyiségtani tárgyakat, később pedig magyar, latin, nyelvészeti s irodalomtörténeti, ugor összehasonlító nyelvészeti, művészettörténeti s aesthetikai előadásokat hallgatott. 1884-85-ben fővárosi 300 forintos jubiláris ösztöndíjat nyert és ezen tanév végéig a Szabó Alajos-féle rákospalotai magán nevelő-intézetben működött, hol különösen mennyiségtant tanított. 1886. a zilahi kollégium előljárósága meghívta segédtanárnak a magyar-latin tanszékre, mint e tárgyakból alapvizsgát tett tanárjelöltet. 1889-ben nyert tanári oklevelet, 1894. jún. 2. pedig bölcseleti doktorrá avatták. Az erdélyi evang. ref. egyházkerület közgyűlése 1889. okt. 5. rendes tanárnak választotta Zilahra. Azon év nov. 1. foglalta el rendes tanári székét, székfoglaló beszédét 1890. jún. 1.-én tartotta meg. 1894-ben vált meg a tanári pályától, midőn júl. 13. Szilágymegyére tanfelügyelővé neveztetett ki. Élénk részt vesz a társadalmi s közjótékonysági mozgalmakban, a vármegyei, városi és egyh. életben. Tagja a törvényhatósági bizottságnak s Zilah város képviselőtestületének. 1889-94-ig, majd ismét 1897-től az erdélyi ev. ref. egyházkerület képviselője, 1887-től a szilágyszolnoki ev. ref. egyházmegye világi tanácsbirája. Az erdélyi irodalmi társaság 1892. jún. 11. rendes taggá választotta; ülésein ismételve olvasta föl költeményeit. 1897-től a szilágymegyei Wesselényi-egylet elnöke. Tanfelügyelősége alatt szaporodtak az állami iskolák és modern iskolaházak létesültek. Felsőbb népoktatási intézeteket is szervezett. 1903-ban Németországban, 1904-ben Romániában tett tanulmányutat.
Költeményei a következő lapokban jelentek meg: Krassó-Szörényi lapok (1879), Képes Családi Lapok (1882-90), Hölgyek Lapja (1883-88), Budapesti Bazár (1883-tól), Vasárnapi Ujság (1884-1885., 1887.). Koszorú (1884-86), Pesti Napló (1884-85., 1904), Ország-Világ (1884-91., 1904), Hasznos Mulattató, Lányok Lapja (1884-től), M. Bazár (1885), M. Háziasszony (1885-86), Gondűző (1885-87), Kolozsvár (1888), M. Nők Lapja (1892), A Hét (1892), Fővárosi Lapok (1893), M. Geniusz (1893), Debreczen (1893), Egyetértés (1904), stb. Fordításai vannak Tibullusból (Szilágy 1886. 45.), Horatiusból (u. ott, 1888. 24.), Heineből (u. ott, 1889. 40.) stb. Egy pár dalára zenét írtak Nádor Gyula, magyar Armand, Lányi Ernő, Csizmadia Ignácz. Czikkei a Pesti Naplóban (1888. 53. A magyar szépprózai elbeszélés, 122. Igen szép siralmas ének a XVII. századból, 232. Balassi Bálint), a Szilágyban (1886. Kölcsey Ferenczről), a Szilágy Várm. Tanügyben (1888. Egyesületi czélokért), a M. Tanügyben (1903. Wesselényi népoktatásügyi politikája).
Munkái:
1. A magyar lyra történeti fejlődése a legrégibb kortól a XVI. század végeig. Zilah, 1887. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.).
2. Költemények. Bpest, 1892. (Ism. Nemzet 50. sz., Vasárnapi Ujság 2. sz., az Élet).
3. A két szomszédvárról. Zilah, 1894. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1896.).
4. Báró Wesselényi Miklós és munkái. Kolozsvár, 1903. (Emlékbeszéd. Különnyomat az Erdélyi Múzeumból. Ism. Az Ujság 1903. nov. 10., M. Közélet 1903. 20. sz.).
5. Szilágy vármegye monographiája. Bpest, 1901-1904. Hat kötet. (Ism. Erdélyi Múzeum 1901., Turul 1902-3., Budapesti Hirlap 1902., nov. 10., 1903. okt. 6., Egyetértés 1902. szept. 29., Századok 1903. gr. Kuun Géza, Az Ujság 1904. szept. 19.).
Szerkesztette a Szilágy cz. lapot 1889-94-ig Zilahon.
Álneve és jegye: Holló (Képes Családi Lapok), Homonnai Zoltán, Radványi és I. R. (Szilágy).
A zilahi ev. ref. kollegium Értesítője 1887., 1890., 1894., 1897., 1903.
M. Könyvészet 1891.
Szilágy 1898. 16., 1893. 19. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 438. l.
Ország-Világ 1901., 48. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.