Kezdőlap

Petőfi Zoltán,

szinész, Petőfi Sándor és Szendrey Julia fia, szül. 1848. decz. 15. Atyja halála után Erdődön nagyatyjánál és Pesten mostoha atyjánál nevelkedett. 1865-től Szarvason járta felsőbb iskoláit; azonban már a VIII. osztályt évközben el kellett hagynia; nagybátyja ekkor Csákóra vitte magához, honnét Debreczenbe ment és ott 1867-ben szinész lett 30 forint havi fizetéssel. Hozzátartozóinak minden rábeszélése hasztalan volt, hogy ettől a pályától elvonják, a melynek izgalmai gyönge életerejét kimerítették. Csakhamar veszélyesen megbetegedett s többé föl nem léphetett; rokonok körében, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, honnét kissé megerősödve tért haza, de pár hónap mulva 1870. nov. 5. meghalt Pesten.

Költeményeiből megjelent a Vasárnapi Ujságban (1870. ford. francziából), a Szilágyban (1884. 41. sz. levele és három költeménye 1864-ből), az Egyetértésben (1898. 328. sz. «Bucsú» és «Szalay halálára» cz. költ.); Kéry Gyula hátrahagyott kézirataiból közölt a M. Szalon XXXVIII. kötetében.

Madame Girardin Lady Tartuffe cz. szinművét magyarra fordította, ez kéziratban maradt.

Petőfi Sándor, Zoltán fiam életrajza hét hónapos koráig. 1849. július. (Petőfi S. vegyes munkái III. 157. l. és Petőfi S. Összes Munkái. Bpest, 1896. V. 441-444.).

Közvélemény 1870. 63. sz

P. Napló 1870. 268. sz., 1903. 357. sz.

Figyelő 1884. XVI. 387. l.

Szilágy 1887. 41. sz.

M. Szalon XVI. 1891-92. 576. lap. (Szana T.). XXII. 1894. 1153. l. (Róna B.).

M. Geniusz 1892. 10. szám. (Szana T.).

Szana Tamás, Örök emlékek, Bpest, 1892. 110. l.

Egri Hiradó 1898. 63-65. sz. (Sipos Soma), 1895. 82. sz.

Budapesti Napló 1897. 210 sz.

Budapesti Hirlap 1897. 352. sz.

Egyetértés 1898. 328.

Szamos 1898. 24. sz.

Vasárnapi Ujság 1898. 13. sz. arczk.

Magyarország 1899. 108. sz. (Déri Gyula), 208. sz.

A Hét 1899. 14. sz.

Debreczeni Főiskolai Lapok 1902. 7., 10. sz. (Györkössy Endre).

P. Hirlap 1903. 181. sz. (Tóth Béla).

Uj Idők 1904. 16. szám. (Györkössy Endre).

Vutkovics Sándor, Petőfi Zoltán. Pozsony, 1904.