földbirtokos és országgyűlési képviselő, kinek atyja P. András megyei táblabíró és anyja Mészáros Zsuzsánna volt; szül. 1819-ben Mező-Túron (Külső-Szolnokm.); iskoláit szülőhelyén kezdette, majd Debreczenben az ev. ref. kollegiumban folytatta s Pesten végezte be. 1848-ban nemzetőri kapitány volt, 1849 után birtokán gazdálkodott és nyelveket tanult. Könyvtárát a világirodalom legjelesebb műveiből állította össze. 1861-ben kezdődött nyilvános politikai szereplése, mikor szülőhelyén képviselővé választatott és e kerületet szélső baloldali programmal 1872-ig képviselte; Ghyczy Kálmánnak bizalmas embere, Madách Imrének barátja volt. Ekkor lemondott képviselői állásáról. Meghalt 1877. okt. 21. Puszta-Poón (Jász-N.-K.-Szolnokm.); sírja megkoszorúzásánál (1884-ben) Orbán Balázs báró tartott emlékbeszédet.
Szépirodalmi dolgozataival az Athenaeumban és Honderűben (Szarvaskő, Magócsy Mária, Halál szerelemért, A nászkoszorú, Omodevár), tűnt fel beszélyeivel Péter Károly névvel (ekkor Mazeppa cz. beszélyét Bajza versenyképesnek ítélte Byron hasonló cz. beszélyével); a Magyar Hirlapban (1850. 75-91. sz. Anjoui Mária, regényes korrajz); a Gazdasági lapokban (1859-60. Szolnokmegyei lovas- és gazdasági egylet); politikai hirlapírói működését csak 1867 után kezdte meg, ettől fogva az Ellenőr, Magyar Ujság, Szombati Lapok, Baloldal és legutóbb az Egyetértésben (1877. 5. sz. Deák Ferencz egy naplókivonata) keltett feltünést czikkeivel; kevesen tudták, hogy a hatalmas tollú «Névtelen» alatt P. rejlik.
Munkái:
1. A jezsuiták. Bpest, 1873. (Ism. Hon 125. sz.)
2. Az utolsó Bebek. Történeti regény. U. ott, 1877. Három kötet.
3. Csendes napokból. Regény. Mező-Túr, 1883. (Hátrahagyott munkája. Ism. Koszorú).
Kéziratban teljesen befejezett regényei: Honvéd, Halotti koszorú, A királyné apródja, Kőrös parti leány; szinművei: Királyi bosszú, Két Erdődi, Kupa, Csák Máté; a Két szomszédvár cz. nagyobb regénye befejezetlen maradt.
Budapesti Közlöny 1869. 65. sz.
Egyetértés 1877. 273., 1884. 137. sz. (Orbán Balázs beszéde). 1877: Vasárnapi Ujság 43., 44. sz. arczk.
P. Napló 281., Hon 277., Ellenőr 243., Abauj-Kassai Közlöny 43., M. Polgár 24., 26. sz., Szabadság 202.
Kiszlingstein Könyvészete.
Mezőtúr és Vidéke 1896. 35-39. sz.
Mezőtúri reform. főgymnasium Értesítője 1896. (Halmy Gyula).