nyug. állami tanítónőképző-intézeti tanár, P. József szegény földmíves és Takács Erzsébet fia, szül. 1841. aug. 3. Nemes-Csoóban (Vasm.); népiskolai oktatását Bruck Henrik későbbi soproni képzőintézeti tanártól és Zeberer Ágostontól, a svajczi hires Zeller-képzőjéből kikerült tanítótól nyerte. 1852-ben a kőszegi ág. ev. gymnasiumba ment; az algymnasium bevégzése után 1856-ban családi körülményei nem engedvén meg a további iskolázást, a tanítói pályára szánta magát és beállott Bruck mellé tanítónövendéknek. Ennek és Beyer János kőszegi tanárnak támogatása, e mellett rendkívüli szorgalmas tanulás által oda jutott, hogy a képző tanfolyam tárgyait mind egy év alatt elsajátította. A számtani és mértani tárgyakban egy csoói mérnök volt mestere. A zongorázás- és orgonálásban is szépen haladt. Több helyre hívták meg rendes tanítónak, de ő inkább tanulni vágyott s ezért 1857-ben Nagy-Geresdre (Sopronm.) ment segédtanítónak, a legjelesebb néptanítók egyike, Németh Ferencz mellé. Ugyanez évben a sopronmegyei esperességi tanügyi bizottság előtt letette a tanítói vizsgálatot. 1858-ban Győrbe ment nevelőnek Rupprecht tábornok gyermekei mellé. Itt csak néhány hónapot töltött, mert a tábornokot áthelyezték Lengyelországba. Azután Répcze-Szemerén Nagy János gyermekeinek lett nevelője. Mikor a fiú Sopronban letette a vizsgálatot, P. előkészítette az utat arra, hogy a soproni képzőbe léphessen. Pálffy József igazgató szivesen fogadta s felvette őt a tanítóképző felső tanfolyamába tanulónak, de megbízta egyúttal az előkészítő folyamban (praeparandia) két tárgy tanításával. Fenmaradt idejét a lyceumban töltötte, hallgatta Király József Pált és Domanovszkyt; e mellett mint tanító Nagy János családjában működött. Letette a képesítő vizsgálatot és a dunántúli kerület által a tanítók számára szervezett póttanfolyamban, mint a kerülettől megválasztott képzőintézeti segédtanító tanított 1861-ig. Egy év mulva Nagy-Kanizsára ment, hogy ott az ág. ev. gyülekezet iskoláját szervezze. 1863-ban meghívták Győrbe, hol 1865-ig működött mint tanító, mikor a pesti ág. ev. gyülekezet megválasztotta tanítónak. 1874-ben az iskola igazgatását reá bízták. 1877-ben a közoktatási miniszterium kinevezte a sugár-úti tanítóképző tanárául. Ebben az állásában működött 1896-ban történt nyugdíjaztatásáig. Jelenleg a kisdedóvó-képző intézet és kisdednevelés körében értékesíti tapasztalatait. A népnevelők pesti egyletének hosszú ideig elnöke volt. Egyike volt azoknak, kik az egyetemes tanítógyűléseket 1870-ben létrehozták. Ő alapította az Eötvös-alapot, melynek 1875-1900-ig elnöke volt. A tanítóság országos bizottságának tevékeny tagja s a képzőintézeti tanártestületnek elnöke. A miniszterium 1868-ban a tankönyvbiráló bizottságba hívta meg, 1872-től a közoktatási tanácsnak is tagja volt. Nyugdíjaztatásakor ő felsége királyi tanácsosi czímmel tüntette ki, a tanítóság pedig arczképét lefestette s az ugyanazon évben (1896.) ülésező egyetemes tanítógyűlésen ünnepélylyel leleplezte. Kitartó buzgalommal dolgozott a tanítók-háza megalkotásán, melyet 1899-ben sikerült Budapesten létrehoznia. Az Eötvös-alap újjászervezése alkalmából (1899. decz. 28.) fényes ovátiót rendeztek tiszteletére. Németországban meglátogatta a nevezetesebb iskolákat és a hazának több vidékén tett tanügyi utazásokat.
Czikkei a Népnevelők Lapjában (1869. Gyakorlati értekezés a legfontosabb elemi iskolai tantárgyakról, 1871-72. Az ige határozott és határozatlan alakjának ismertetése, Milyen könyvet adjunk a gyermekek kezébe, A népoktatás ügye hazánkban, 1873. A gyakorló iskolákról, A világkiállítás és a néptanító, Az iskolai jó fegyelem alapfeltételei, A népiskola V. és VI. osztályáról, A világkiállításról, A népnevelők pesti egyesületének jövője, 1874. A tankönyvek és taneszközök megállapításának módjáról, 1875-76. Az Eötvös-alapról, elnöki jelentés a népnevelők pesti egyesületének működéséről, Nyelvtani leczkék, Berzsenyi Dánielnek a népnevelésre vonatkozó gondolatai, Kanya Pálról, Képek a tanítói életről, 1877. Eötvös emléke, 1878-79. Közgyűlési megnyitó beszéd, 1881. A néptanítói egyesületek szövetségéről, 1882. Az Eötvös-alap és a tanítók árvaháza, 1883. Örley Jánosról, 1884. A tanító teendője szoczialisztikus törekvésekkel szemben, 1885. A jó néptanító ismertető jellemvonása a szerénység, A jó néptanító holtig tanul, Idealismus nélkül a néptanító nem boldogul és nem boldogíthat, Hetényi Jánosról, Az árvaház keletkezéséről, 1886. Az ismétlő oktatásról és az ismétlő iskolai kézikönyvekről, Mayer Miksa koporsójánál, 1887. Vajda Péter iskolai rendszeréről, Milyen volt a népoktatásügy Budán ezelőtt száz évvel, Minő paedagogiai nézeteket hirdettek a Hunyadiak korában, Karacs Teréz paedagogiai nézeteiről, Göndöcs Lajos sírjánál, 1888. Trefort Ágostonról, Növendékeink egyéniségének kipuhatolásáról, Kálnay Nándor jubileumáról, dr. Márki Józsefről, Göndöcs Lajos emlékezete, 1890. Szathmáry Györgyről, 1891. Széchenyi István gróf nevelésügyi gondolatai, 1892. Hogyan ünnepeljünk a millennium alkalmával, 1895. Vélemény a vármegyék népoktatásügyi történetének megiratására vonatkozókra nézve, 1896-97. Az V. egyetemes tanítói gyűlésen tartott megnyitó beszéd, 1898. Szathmáry György emlékezete, Az 1848. évi eseményekről, Az Eötvös-alap mensa akademikája, 1901. Két nagy nemzeti alap megalkotásának vázlatos tervezete sat.); a Néptanítók Ismerettárában (1873. Molnár Aladár), a budapesti tanítótestület 1874. Évkönyvében (Az ABC-és könyvekről és az olvasástanításról); a Paedagogiai-társaság Évkönyvében (1879. Schedius Lajos János, A Ratio educationis II. részéből, a nép- és a grammatikai iskolák tantervének ismertetése, A magyarhoni ág. hitv. evangélikusok 1842. iskolai rendszerének a népiskolákra vonatkozó része); a Nemzeti Nőnevelésben (1880 óta részt vesz a lap szerkesztésében; A leányiskoláinknak a nemzeti művelődés nagy jelentőségű tényezőivé kell lenniök, Paedagogiai levelek, A veres kereszt országos segélyző nőegyesület, Az első hazai tanítóképző-intézet felállításának rövid története, Eötvös József báró emlékezete, Gyakorlati tanítás az anyanyelvtani oktatás köréből, Gyakorlati tanítás az 1848. törvények szentesítésének évfordulójára, A földrajzi oktatás s módszere a XVIII. században. A «vaskapu» ismertetése, 1880. II. k. Paedagogiai levelek, A népnevelési egyesületekről, A testi nevelés leányiskoláinkban, Természettani oktatás, A földrengésekről, 1881. Hogyan neveljük kisdedeinket? Ellehetnek-e a leányiskolák tanítónők nélkül? Megmaradhat-e a tanítónő hivatalában férjhez menetele után? Szilassy János, József nádorról, Tökéletesítsük leányiskoláinkat, Rousseau és Emilje, Nemzeti nyelvünk diadala 1847-ben, 1882. Hogyan neveljük kisdedeinket? Fröbel Frigyes és működése, A magyarországi közp. Frőbel-nőegyesületről, A burgonya vegytanából, A Szádelői völgy, A vizáról, Hogyan neveljük kisdedeinket, Magyar nevelőnők képzése, A polg. leányiskolák részletes tantervéről, Nagy Károly frank királyról, Az iskola hatásának akadályai, Képek az iskolai életből, A pálmákról, 1884. Képek az iskolai életből, A szemléltetési eszközökről, A németországi felső leányiskolai egyesületek, A szemléltetési oktatásról, 1885. A két Mária Dorothea főherczegnőről, Fővárosunk leánynevelő-intézetei a XIX. század elején, Egyesületi életünkről, Karacs Teréz levele, 1886. Az iskola régi hibái, Leányiskolai nevelési rendszerünk, Mayer Miksa, Egy régi könyv: Karacsay Fedor gróf műve a kézimunkaoktatásról, 1887. Budai leányiskolák és nevelőintézetek 1775-1825., Karacs Teréz életéből, A mondat tárgyának ismertetése, 1888. Gönczy Pál jubileuma, 1889. nevelőnőképzés a tanítóképző-intézetekben, 1890. Szathmáry György és Lévay Ferencz, A szülőföld ismertetése, 1892. Hunfalvy Pálról, 1893. Hunfalvy Pál nevelési elméletéből, 1894. A népoktatásügyi törvény szentesítésének 25. évfordulója); a M. Paedagogiai Szemlében (1880. Simai István); a Néptanítók Lapjában (1882. Molnár Aladár emlékezete, 1894. Kossuth Lajos a közoktatásügy szolgálatában 1897. Wesselényi Miklós báróról, Mária Terézia első intézkedése a magyar népoktatásügy érdekében, Melanchton Fülöpről, 1898. Zichy Antalról, Az 1848. tanügyi eseményekről, 1900. A Benedek-rendről, 1902. Festetics György grófról, A Georgikon ünnepén, A váczi siketnéma-intézet keletkezéséről); a M. Tanítóképzőben (1890. A tanítóképzés reformálása 1848-ban, Tanítóképző-intézeteink a kisdedóvás szolgálatában, Zeneoktatásunk és a kántorképzés, 1895. Az első magyar tanügyi kongresszusról, 1893-95. könyvism.).
Munkatársa volt 1865-től néhány évig a Prot. Egyh. és Isk. lapnak; írt a Vasárnapi Ujságba s a M. Tanügybe.
Munkái:
1. Olvasókönyv. Pest, 1865. Két rész (Országos m. ipariskolai tankönyvek; a II. részt Batizfalvy István, Mauritz Rezső és Torkos Lászlóval együtt írta).
2. Magyar-német olvasókönyv. Elemi iskolák számára. Pest, 1868. (Falvay Antallal együtt. Németül is megjelent).
3. Nyelvtani példatár a népiskola III. osztálya számára. Bpest, 1877. (Vajdafy Gusztávval együtt).
4. ABC- és olvasókönyv. U. ott, 1878. (Második kiadás, Lakits Vendel, Luttenberg Ágost és Sretvizer Lajossal együtt).
5. Képes magyar olvasókönyv az elemi népiskolák I-VI. osztálya számára. U. ott, 1878. Öt kötet. (Komáromy L., Lakits V., Luttenberg Á.-val együtt).
6. Természetrajzi olvasókönyv a népiskolák felső osztályai számára. U. ott, 1878.
7. Hetényi János paedagogiai munkáiról. U. ott, 1886.
8. Olvasókönyv felnőttek oktatására, ismétlő- és népiskolák, népkönyvtárak számára. Kiadja a budapesti népoktatási kör. Bpest,... (3. kiadás. U. ott, 1888).
9. Olvasókönyv a tanító- és tanítóképző-intézetek I. osztálya számára. U. ott. 1888. Két kötet. (Kiss Áron és Komáromy L.-sal együtt. 2. jav. kiadás. U. ott, 1891).
10. Kisdedóvó-intézetek kézi könyvei. U. ott, 1893. Három kötet. (I. Verseskönyv, II. Meséskönyv, III. Dalos- és Játékoskönyv. Kiss Á., Pósa Lajos és Tihanyi Á.-val együtt).
11. A magyar elemi iskolai népoktatás történetei. Írta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter megbízásából, U. ott. 1896. Két kötet.
12. Az 1848. törvényekről és tanügyi eseményekről. U. ott, 1898.
13. Francke Ágost Hermann. U. ott, 1903. (Népnevelők Könyvtára 19.).
Szerkesztette a Népnevelők Lapját 1872-73-ban Budapesten.
Vasárnapi Ujság 1878. 34. sz. arczk.
M. Paedagogiai Szemle 1880. 37. l. fénynyom. arczk.
Petrik Könyvészete.
Paedagogiai Plutarch I. 1886. fénynyom. arczk.
M. Könyvészet 1886-87. 1890., 1895., 1898., 1903.
Ország-Világ 1890. 34. sz. arczkép.
Kiss Áron, M. népiskolai tanítás története 295., 297., 318., 424. lap.
Kiszlingstein Könyvészete.
Bökényi Dániel, A magyar ábc- és olvasókönyvek történeti fejlődése. Máramaros-Sziget, 1891. 107., 122. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 996., XVIII. 435. l.
Peress Sándor, A Kisdednevelés huszonöt évfolyama. Bpest. 1898. 84. l. és A magyar kisdednevelés és irodalma. U. ott, 1900.