ev. ref. főiskolai tanár, P. László ev. ref. lelkész fia, kibédi P. Károly testvárbátyja, szül. 1788. jún. 3. Sóváradon (Marosszék); tanulását egész a rethorikáig atyja házánál nyerte. 1800-ban Marosvásárhelyre ment, hol a felsőbb tudományok hallgatása mellett két utolsó évében a Teleki könyvtárnál könyvtárnokságot és osztálytanítóságot viselt. 1810-ben Degenfeld Miksa gróf fiai Imre és Ottó mellé hivatott nevelőül és ezekkel ment Németország egyetemeire, hol különösen mathesisre és physikára készült. 1826-ban Sárospatakra, 1829-ben Nagy-Enyedre hivatott meg, hol a történelmi s politikai tudományokat vette át és tanította saját kéziratai szerint egész 1848-ig, midőn okt. Boros-Bocsárdra menvén, a felkelt oláhok borzasztó kínzások között megölték.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1822. XII. A hegyek fekvéséről és azoknak egymással való egybenköttetéséről, 1823. IV. A hegyek magasságának barometer által való megméréséről, 1825. V. Toldalék a barometerrel való magasságmérésről).
Munkái:
1. Oratio de politica regnantium populorumque magistra, qua, in ill. collegio helv. conf. addictorum S.-Patakiensi, ordinariam politices adnexarumque disciplinarum professionem auspicatus est, die 10-ma Septembris anno 1825. Sáros-Patakini.
2. A polgári társaságnak megújítása és tökéletesítése, egy beszédben előadva, melylyel, a sárospataki ref. kollégyomban viselt rendes professori hivataljából a nagy-enyedi ref. kollegyomba... által-menvén, közönséges tanító hivatalját újra kezdette, szept. 26-án 1829-ben. Nagy-Enyed, 1831.
Kéziratban a m. n. múzeumban: A vízről chemiai és physikai tekintetben 1827. 4 r. 96 levél. P. Szathmáry Károly még két munkáját említi: Kiesewetter Logikáját és Die Peripatetiker des XVIII. Jahrhunderts magyarra fordítását, valószinűleg ezek is kéziratban maradtak.
P. Szathmáry Károly, A nagyenyedi Bethlen-Főtanoda története. Nagy-Enyed, 1868. 313. l.
Uj M. Athenás 325. l.
Petrik Bibliogr.
Sárospataki Lapok 1891. 29. sz.