ev. ref. lelkész, a m. tudom. akadémia levelező tagja, P. László esperes-lelkész és kovásznai Csorja Juliánna fia, szül. 1790. ápr. 17. Sóváradon (Maros-Tordam.); a gymnasium négy alsó osztályára atyja tanította; 1803-ban a marosvásárhelyi kollegiumban folytatta tanulását, 1806-ban lépett a felső osztályba; a német és franczia nyelvet önerejéből tanulta. Magántanítással segített szorult anyagi viszonyain. 1810-ben b. Bánffy Pál gyermekei, Miklós és Pál mellett nyert magántanítói állást egy évig. 1811-ben a tanulás- és tanításban kimerült; ezért egészsége helyreállítására s anyagi segélynyerés végett júl. és aug. megbízta az iskolai előljáróság segélypénzgyűjtéssel az intézet szükségének pótlására; gyűjtött 1200 váltó frtot, ide nem értve az őt illető részt. 1812-ben a legfelső vagy philosophiai osztályban alkalmaztatott köztanítónak. E tisztet azonban nem folytatta, mert Degenfeld Miksa gróf magánnevelőnek hívta Ottó fia mellé, hol a német és franczia nyelvet gyakorlatilag is sajátjává tette. 1814-ben a bécsi egyetem hallgatója lett s tanult Prohaskától physiologiát, Hartmanntól psychologiát, Hermantól népszerű orvostant, Zemanschektől physikát és Jacquintől chemiát, s szorgalmasan látogatta a gyűjteményeket és könyvtárakat. 1815-ben megválasztották Marosvásárhelyt papnak, hol júl. elején be is köszöntött a vártemplomban ugyanezen év aug. tették le a kistemplom alapkövét, s az építési költség fedezésére lefordította Octaviát Koczebuetól és Miss Sara Sampsont Lessingtől; utóbbit 1817 jún. 15. elő is adta az ott működött erdélyi nemzeti játszó-társaság a nevezett czélra, mely előadás 1100 rhváltó frtot jövedelmezett. 1818. márcz. 8. a helyi ev. ref. egyházközség kinevezte a marosvásárhelyi kollegium bölcseleti tanárának; tanszékét jún. 29. foglalta el, tantárgyát ő kezdte magyarul előadni; utolsó két évében latin irodalmat is tanított. 1834 nov. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. A tanvezetői tisztet hat évig, az igazgatóit háromig viselte. Az ifjúsági kölcsönpénztár alapját 1830-ban ő vetette meg. A tanári teendők mellett a Teleki-könyvtár megvizsgálására minden nyáron az egyházi főtanács őt nevezte ki Antal János társával, 1827-ben a marosvásárhelyi synodusra a püspök kinevezte egyházi beszéd tartására; 1829-ben a bonyhai synoduson egyik tagja volt azon hármas bizottságnak, mely a végett küldetett ki, hogy a theologiai irodalomból a pai vizsgálatokra szükséges kézikönyveket kijelölje. Hogy a tudományt nagyobb szorgalommal művelhesse, nyugalmasabb állomást keresett és 1836. okt. 9. a tordosi (Hunyadm.), jövedelemre nézve elsőrendú ekklezsiába ment lelkésznek. Ezen eloláhosodott magyar egyházközséget tespedő állapotából új életre ébresztette; a templomot, czintermet, pai lakot helyreállíttatta; népiskolát építtetett, melyben kiváló gondot fordított a magyar nyelvre. 1848-ban a dühöngő oláhság elől kénytelen volt Szászvárosba menekülni, s négy fiát honvédnek adta; Dániel fia már előbb lett honvéd és Piskinél 1849. febr. 9. kapott sebében meghalt. Szászvároson a magyar kormánybiztos megkínálta büntető törvényszéki hivatallal; erről ugyan 14 nap mulva, mint a béke embere, lemondott; mégis 1850. szeptember 15-én Szebenbe vitték vizsgálati fogságba, honnét nov. végén szabadult ki. 1850. ápr. a dévai egyházközség hívta meg papjának és mint a vajdahunyad-zarándi egyházvidék képviselője három synoduson jelent meg (1850. Marosvásárhelyt, 1851. Kolozsvárt, 1852. Székely-Udvarhelyt). Visszavágyott Marosvásárhelyre s a város ref. egyházközsége meghívta másodszor is papjának; 1855. febr. 4. köszöntött be s foglalta el újra állomását. 1867-ben nyugalomba lépett, 1873. jan. 23. pedig meghalt Marosvásárhelyt. Könyveit (173 mű, 287 kötet) 1873. febr. 5. gyermekei átadták a maros-vásárhelyi ev. ref. főiskola könyvtárának.
Munkái:
1. A tanítónak ujabbani elküldettetése, vagy egy predikátzió, melyet, midőn a maros-vásárhelyi ref. szent ekklezsiától bútsut venne, a reformátusok várbeli templomában 1818. jún. 7. napján elmondott. Sáros-Patak 1820.
2. Az igaz filozófus kharaktere, vagy egy beszéd, melyet készített, és midőn professori hivataljában rendesen beállíttatnék... 1818. jún. 29. napján elmondott. Debreczen, 1820.
3. Az Istennek országa, nem a setétségnek, hanem a világosságnak, nem a hazugságnak, hanem az igazságnak, nem a véteknek, hanem a virtusnak országa, melynek fényes napja Jézus: tehát: a szabad megvizsgálás és abból származó igaz megvilágosodás, emberi okos rendeltetésünknek egy múlhatatlanul szükséges feltétele. Előterjesztve egy synódusi prédikátzióban; melyet készített... el is mondott Maros-Vásárhelyen jún. 24. 1872-ben. Nagy-Enyed, 1830.
4. Hirdetés. Marosvásárhely jan. 13. 1832. (A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium programmja).
5. Filozófusok és filozófia históriája. Első rész. Régi filozófusok és filozófia históriája; kezdődik Krisztus születése előtt mintegy 1250 esztendőkkel Orpheuson, végződik Kr. sz. után 550 eszt. Simpliciuson, és foglal magában 1800 esztendőket. Maros-Vásárhely, 1833.
6. Alapfilozófia. Nagy-Enyed, 1841.
7. Az emberi élet valósága és hiábanvalósága, vagy egy beszéd néhai báró Naláczi István koporsója felett. Írta és elmondotta ápr. 2. 1844. Bábolnán. Kolozsvár, 1844.
8. Egyháztól búcsuzó beszéd, vagy lelkész végszavai, intései, kérései és kivánságai az elválás örömében és fajdalmában. Irta és elmondotta... a várbeli templomban Maros-Vásárhelyt máj. 26. 1867. Maros-Vásárhely, 1867.
9. Közönséges és alkalmi egyházi beszédek. U. ott, 1871.
10. Egyesség állam- és egyházban (örökbéke – egy akol és egy pásztor). Írta maros-vásárhelyi nyugalmazott s nem sokára a természettől is nyugalmazandó 81 éves ev. ref. lelkész... Pest, 1871.
11. Gyermekeim kegyeletes emlékeztetése néhai édes anyjok: Böszörményi Máriára. Maros-Vásárhely, 1871.
Kéziratban: Középkori filozofusok és filozófia históriája 800-1650-ig, 4 r. 41 ív; Az új idő filozófiai históriája a XV. századtól a jelen korig 1832. 4r. 36 ív; Logika vagy gondolkodás törvényei, tudománya, 4r. 18 ív; Metaphysika vagy esmérettudománya 1830. 4 rét 18 és fél ív; Izléstudomány, vagy aesthetika, ugyanez latinul is, 12 ív; Természettörvénye 1829. 4rét 17 ív; Erkölcs vagy virtustudomány 8rét; Vallás, vagy kegyesség tudománya 8rét; Népszerű filozofia, vagy filozófiai vizsgálódás az emberről, és emberi társaságról, annak lakhelyéről a földről, a testi és lelki világról, 4rét 84 ív; Tapasztalási embertan, physiologia és anthropologia; Psychologia empirica, vagy tapasztaláson épült lélektudomány 1819. 8rét 9 ív; Introductio universalis in philosophiam 1826. 8rét 10 ív (mindezen bölcseleti kéziratai a maros-vásárhelyi ev. ref. kollegium könyvtárában vannak); Innepi beszéd 25, évszaki 10, közönséges 12, temetési 2, synodusi 1, beköszöntő 1, kibucsuzó 1, népiskola állítása, föntartása és czéljára nézve tartott beszéd 3, confirmatioi 2, házassági eskető 2, király születése s első gyermeke születése ünnepére írt beszédek és imák 4, Calvin élete és történetei, összesen 64; Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani szempontból 4 rét 13 és fél iv; Országlattan; Erdélyi statisztikai előterjesztése. Jegyzetek a lélektanhoz, Elegyes jegyzetek, Politikai geographia, Synopsis ethices brevissima, Közönséges historia, Időszámlálási rövid történelem, A római birodalom históriája, Római régiség, Régi Görögország, Önéletírás; Kampe Erkölcsi könyvecskéje, for. 1813.; Kampe okos magaviselet tudománya, ford. 1813.; Horatius: Satyrák I. köt. 1. és 6. satyra, ford. levelek I. köt. 1-14. és 16-18 ford., Ars poeticája felbonczolása, Excerpta et flosculi de melioribus auctoribus; Filozofiai mesterszók 3 ív, Magyarra fordítni való terminusok 8rét. 2 levél, Uj magyar szók jegyzéke 4 r. 1 levél. Bevételeiről és kiadásairól pontos naplót vezetett 1816. januártól kezdve 1872. október 19-ig, a mikor fekvő beteg lett és többé föl sem kelt. (Mindezen kéziratok a családnál vannak).
Hazai és Külföldi Tudósítások 1836. 34. sz.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 144. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 60. l.
Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 365. l.
M. Könyv-Szemle 1879. 227. l.
Uj M. Athenás 325. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium története. Marosvásárhely, 1896. 342-355, 346., 348. 350. 354., 355. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 74. és gyászjelentés.