bölcseleti doktor, r. kath. főgymnasiumi tanár, szül. 1870. febr. 4. Várdótfalván (Csikm.); 1893-tól segédtanár volt a gyulafehérvári róm. kath. főgymnasiumban és miután 1895. jan. 18. tanári oklevelet nyert, azon év szept. 1. óta rendes tanári minőségben tanítja ugyanott a latin s magyar nyelvet. Az erdélyi r. kath. irodalmi társulat rendes tagja, az alsó-fehérmegyei r. kath. tanítóegyesületnek elnöke, az erdélyi róm. kath. tanítóegyesületek szövetségének alelnöke, az erdélyi r. kath. tanárok egyesületének titkára, egyház-tanácsos.
A gyulafehérvári Közművelődésbe könyvismertetéseket és paedagogiai czikkeket írt (1896. Széchenyi és Kossuth, 1898. A renaissance-kori műveltség Magyarországon).
Munkája: Az igenevek használata. Gyulafehérvár, 1895. (A gyulafehérvári kath. főgymnasium 1894. Értesítőjének melléklete. Ism. Nyelvtudományi Közlemények XXIV. k.)
M. Könyvészet 1895.
Vajda Névkönyve 100. l.
A gyulafehérvári r. kath. főgymnasium Értesítője, 1893-95., 1903.