orvos- és sebészdoktor, főreáliskolai tanár, szül. 1825. febr. 19. Böhönyén (Somogym.); tanulmányait a pesti egyetemen végezte, a hol 1848-ban orvos- és sebészdoktorrá avatták. 1863. a fürdőgyógyászat magántanára lett, 1874-76-ban pedig a székesfejérvári főreáliskolában tanár volt és így került Máramaros-Szigetbe, hol 1883. február 2. meghalt.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1857. Balatonfüredi levelek, Süly éji vaksággal, 1851. nyugatindiai út alkalmával Venus cs. k. fregatton észlelve, 1860. Az ebdüh Francziaországban 1850-58-ig és lapszemle közlemények); a Gyógyászatban (1861. Mindennemű fenésedés meggátlása, a az ily fekélyek gyógyításának legsikereseb módja, Rándulás gyógyítása gyurogalás által, Köszvény és gyógyítása Garrod nyomán, Tábori vagy hadsebészet, A bujakór terjedését korlátozó hatósági intézkedések, tekintettel egy sikeresnek tapasztalt új ragály elleni szerre, 1861-63. Lapszemle és könyvismertetés, 1862. Fürdészeti levél, A tengeri fürdőkről, 1864. A hájstubnyai hévvíz minőségi és mennyiségi vegyelemzése meg gyógyjavalatai, 1865. Az italok életrendi fontossága, 1866. A fürdők javallatairól); a M. Nők Évkönyvében (II. 1862. Az arczbőrnek ápolása, 80 éves nő tapasztalata nyomán); Emich N. K. Naptárában (Naplótöredékek a tengerről, Házi orvoslás, 1865. A nők hivatása az egészségi jólét szempontjából); a Fürdészeti Lapokban (1868. A fürdés használati módja az őskortól fogva napjainkig).
Munkái:
1. Értekezés a fürdésről, a kir. budapesti orvosegylet 1862. máj. 17. és 31. tartott rendes ülésében felolvasta. Buda, 1862.
2. Fürdői életrend vagyis minő szabályokat kövessen a fürdővendég, hogy az ásványvizeket, savót, a fürdőket sikerrel használhassa. Pest, 1866.
3. A fogfájás és fogromlás gyökeres gyógyítása. U. ott, 1867.
Szerkesztette az Egészségi Tanácsadót 1864-től 1870-ig Pesten és a Székesfejérvárt 1873. jún. 29-től okt. 5-ig.
Szinnyei Könyvészete.
P. Hirlap 1883. 40. n.
Vasárnapi Ujság 1883. 6. sz. (Nekr.).
Máramaros 1883. 8. sz.
Petrik Könyvészete.
Hőgyes Emlékkönyve.
Bpest. 1836. 210. l.