nyug. honvédezredes, szül. 1837. máj. 24. Mehádián (Krassó-Szörénym.); katonai nevelésben részesült; a bécsi katonai akadémiát elvégezve 1857-ben mint hadnagy beosztatott a 37. gyalogezredbe; 1859 tavaszán tiszti rangjáról lemondott, azonban azon év jún. 1. mint önkéntes közkatona felavattatott és e minőségben az 1859. olasz hadjáratban ütközet nélkül részt vett. 1862-ben hadnagygyá neveztetett ki s e minőségben 1865-ig csapatszolgálatot teljesített, 1865-66-ban pedig mint hadapródiskolai tanár működött. Főhadnagygyá 1866-ban lépett elő, mely minőségben 1866-ban a Poroszország elleni hadjáratban, nevezetesen a koszteleczi és jicsini ütközetekben, valamint a königgrätzi csatában részt vett. 1867-73-ig mint mappeur volt alkalmazva. 1873. máj. 1. a honvédséghez helyeztetett át; előbb mint csapattiszt, utóbb pedig mint a Ludovika akadémia tanára szolgált. 1874-ben százados lett s 1876-ig tanár volt a Ludovika akadémián. 1876-78-ig a cs. és kir. hadi iskolát hallgatta, 1878-82. okt. 31-ig ismét mint a Ludovika akadémia tanára működött, a midőn a 35. honvéd zászlóalj parancsnoka lett. Mint őrnagy és alezredes 1883-tól 1891. okt. 1-ig zászlóaljparancsnoki szolgálatot teljesített a 16., I. 7. és I. 4. zászlóaljaknál. 1891. okt. 1. nyugdíjaztatott és 1893. ápr. 23. ezredesi czímet nyert. Temesvárt tartózkodik.
Czikkei a Ludovika Akadémia Közlönyében (1879. Tanulmány az orosz lovasságról, 1880. Az európai öt nagy katonai állam tábori tüzérsége fegyverzetének összehasonlító vázlatos leírása, 1882. A tárfegyverek és harczászati értékök, 1892. Az orosz hadseregről. Az altiszti kérdés az osztrák-magyar hadseregben, 1893. Az európai nagy hatalmak hadi készülődései az utolsó évtizedben, A postagalambok, 1894. A léghajózás és hadi czélokra felhasználása, 1896. A katonai egészségügy).
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 683. l.
Honvéd-Névtár. Bpest, 1901. 72. l.