jogi doktor, kir. ítélőtáblai biró, előbbinek testvéröcscse, szül. 1862. márcz. 28. Alsó-Kálosán (Gömörm.); a gymnasium hat osztályát Rimaszombatban, a hol az ifjúsági önképzőkörnek alelnöke volt, a VII. és VIII. osztályt Sárospatakon 1879-ben végezte; ugyanott hallgatta a három éves jogi tanfolyamot és a negyedik évre Kolozsvárra ment és 1883-ban a Mártonffy-Koncz-féle ösztöndíjban részesült. Egyetemi tanulmányainak végeztével ugyanott egy évi katonai szolgálatának tett eleget és decz. a 34. cs. és kir. gyalogezredbe tartalékos hadnagygyá, majd később a honvédséghez főhadnagygyá kineveztetett. Az államtudományi és jogdoktori szigorlatot Kolozsvárt tette s 1888. máj. 10. ott nyert jogi doktori oklevelet. 1883. okt.-decz.-ig díjnok volt a nagyrőczei járásbiróságnál. 1884 elejétől 1887. febr. 1-ig fogalmazó díjnok a szegedi állami jószágigazgatóságnál, a mely idő alatt kirendeltetett Szőreghre, Uj-Pécsre, Palánkára, mint gazdasági gyakornok, később mint kincstári ispáni helyettes. 1886. febr. 1. kineveztetett a temesvári kir. törvényszékhez joggyakornokká s aug. 25. ajegyzővé neveztetett ki a vingai járábirósághoz; 1888. okt. 27. ugyanoda albiróvá, 1890. máj. 26. alügyészszé a fehértemplomi kir. ügyészséghez. Innét 1892. márcz. 20. saját kérelmére a szegedi kir. ügyészséghez helyeztetett át; de még ugyanazon év aug. 14. törvényszéki biró lett a fehértemplomi kir. törvényszéknél és 1893. okt. 23. ügyészszé neveztetett ki ugyanazon törvényszék mellé. Itt mint a magyar társaskör elnöke s a színpártoló bizottság tagja, a magyar nyelv és magyar színészet érdekében élénk agitatiót fejtett ki. 1897. júl. 13. saját kérelmére a nagyváradi kir. ügyészi állásra helyeztetett át és 1900. jan. 18. a csikszeredai kir. törvényszék elnökévé neveztetett ki, majd 1903. márcz. saját kérelmére a pozsonyi kir. ítélőtáblához táblabiróvá neveztetett ki, hol jelenleg is működik.
Tárczákat írt a verseczi Délvidéki Nemzetőrbe s a Délvidékbe, a temesvári Délmagyarországi Közlöny cz. politikai napilapba; különösen szocziális és főkép a filantrópia körébe vágó vezérczikkeket írt a nagyváradi Szabadság és a Nagyvárad cz. napilapokba. Mint alügyész, később mint ügyész és táblabiró büntetőjogi szakczikkeket írt a Büntető Jog Tárába (állandó munkatársa, nevezetesebb czikkei XXI. kötet. Mikor tekinthető a bűnvádi eljárás megindítottnak? XXIV. A zsarolás fogalma, Btk. 351. §., XLIV. Elhalasztható-e a tanú megesketése kérdésében a határozathozatal? XLV. A B. P. 437. §-a, A semmisségi okoknak általában és különösen az esküdtek határozatának a törvénytől eltérő arányban eszközölt kihirdetése miatt használt semmisségi ok bejelentésének módja, XLVI. A másodbirói ítélet közlése a vádlottal, ha a felebbviteli főtárgyaláson csak a védő volt jelen, Orvosszakértői vélemények és ezek felülvizsgálata, Elmebeli állapot megfigyelése, a kir. Curia hatásköre ezen kérdések megoldásánál, XLVII. Vádátvádolás az első birósági ítélethozatal után, Felmentő ítélet ellen mikor és miként élhet a sértett jogorvoslattal? A vádbeli cselekmény minősítésének jelentősége a vizsgálat elrendelésénél, Birák mellőzéséről és az ennél követendő eljárásról, Biróküldés, ha a kir. járásbiróság vezetője a terhelt, XLVIII. Megilleti-e a polgári perben eskü alatt kihallgatott felet aBtk. 224. §-ának 1-ső pontjában megállapított mentesség?
Munkája: A bűnvádi perrendtartás és magyarázata. Versecz, 1897. és Nagyvárad, 1899. két kötet. (2. kaidás. U. ott, 1899.)
M. Könyvészet 1897., 1903. és önéletrajzi adatok.