bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, sz. 1871. aug. 25. Budapesten, hol atyja Perina József kékfestő volt; középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1887. aug. 25. lépett a kegyes tanítórendbe. Az itt eltöltött próbaév után két évig Kecskeméten, majd Nyitrán végezte bölcseleti és theologiai tanulmányait. Ezek után a rendkormány Kolozsvárra küldötte, a hol a magyar és német nyelvet, valamint az irodalmat, azonkívül a török és angol nyelvet hallgatta az egyetemen. Még egyetemi tanulmányainak befejezése előtt alkalmazta a rend kormánya a kolozsvári főgymnasiumban gyakorló tanárnak; tanárkodását folytatta két évig Sátoralja-Ujhelyben, öt évig Nagy-Kanizsán; jelenleg pedig már három évig működik ismét Sátoralja-Ujhelyben.
Czikkei a Ságh József Zenészeti Lapjában (1890. Zenészeti viszonyok Kecskeméten), az Erdélyi Hiradóban (1893-95. Zola és a naturalizmus, Egy előfizetési felhívás 1874-ből, Vadnai Károly, Rozsnyai Dávid), az Ellenzékben (1893-95. Pusztai Béla, Arany János kiadatlan sírversei, Arany mint kisujszállási tanító stb.), a Zemplénben (1897. Adalékok a Bánk-bán történetéhez, 1903. 61. sz. Új magyar nóták, A Rákóczy nóta, 64-65. Régi magyar dalok és dalszerzők, Szól a tárogató, A Gott erhalte és a Király-hymnusok, Lavotta, Csermák és Bihari, Reményi Ede, Rózsavölgyi Márk, Czinka Panna, Eötvös Károly és a magyar zene, Népdal epidemia stb.), a Kalazantinumban (1903-1904. Kiss Ign., A Horányi Elekről szóló irodalom, Guzmics Izidor kiadatlan levele, Katona D. kiadatlan kézirata); a Közművelődésben (1904. A magyar zene elmélete, Dugonics András Tudákossága); a Zemplén vármegyei Kazinczy-kör Évkönyvében (1904. Petőfi és Szemere Miklós).
Munkái:
1. Katona Dénes élete és munkássága. S.-A.-Ujhely, 1896.
2. Rosnyai Dávid. (Irodalomtörténeti tanulmány). U. ott, 1896.
3. Szemerei Szemere Miklós életrajza. A költő arczképével s a Szemere-család leszármazási táblázatával. U. ott, 1897. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).
4. Az Oberon nyelvezete. (Nyelvészeti tanulmány). Nagy-Kanizsa, 1898. (Ism. M. Állam 127. sz.).
5. Endrődy János életrajza. U. ott, 1899.
6. Mephisto és Lucifer. U. ott, 1900.
7. Irodalomtörténetírásunk első munkásai. U. ott, 1902.
8. Magyar irodalomtörténeti repertorium. U. ott, 1902.
9. Szemere Miklós és Tompa levelezése. U. ott, 1902. (A nagy-kanizsai kath. főgymnasium Értesítőjéből).
10. Dugonics András színművei. Sátoralja-Ujhely, 1903. (A s.-a.-ujhelyi főgymnasium Értesítőjéből).
11. Endrődy eudaemonistikus bölcselete. U. ott, 1903. (Bölcseleti Folyóiratból.).
12. Szász Béla élete és költészete. Kolozsvár, 1903. (Erdélyi Múzeumból).
13. Magyar Irodalomtörténeti chronologia. Sátoralja-Ujhely, 1903.
14. Magyar zene. Apróbb czikkek. U. ott, 1903.
15. Szemere Miklós irodalomtörténeti hagyatéka. U. ott, 1903.
16. Német nyelvtan és olvasókönyv gymnasiumok és reáliskolák számára. I. kötet. U. ott, 1903. (Hevesi Mórral).
Kéziratban: Dugonics András életrajza, két kötet. Megjelent néhány zongorára írt tánczdarabja. Legújabban Hám Sándor költeményeit rendezte sajtó alá s bevezetéssel ellátta.
M. Könyvészet 1896., 1897., 1900., 1903. és önéletrajzi adatok.