bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1855. márcz. 5. Aszódon (Pestm.), hol atyja, Szukáts Pál, női szabómester volt és családjával 1865. költözött Pestre. Perényi középiskoláit az itteni ág. ev. gymnasiumban, bölcseleti tanulmányait az egyetemen végezte, hol 1881-ben a természetrajzból és földrajzból tanári s doktori oklevelet nyert; részt vett az egyetemi élet mozgalmaiban is; az olvasókör másodtitkárának, a bölcseleti segítő-egyesület pénztárosának választották meg. Több népgyűlésen mint jegyző szerepelt. 1881-ben Szukáts családi nevét Perényire változtatta. A közoktatásügyi miniszterium segélyezésével külföldi tanulmányutat tett Berlinbe (1883) és 1884. a nápolyi Stazzione zoologica magyarországi asztalánál fejlődéstani búvárlatokkal foglalkozott. Ezenkívül 1888-ban nagyobb utazást tett Németországban, Svájczban, Francziaországban és Londonban a természetrajzi gyűjtemények tanulmányozása czéljából. Több évig a budapesti orvosi karnál a leíró bonczolástant és fejlődéstant hallgatta. Mihalkovics Géza tanár mellett több évig mint tanársegéd működött és több alkalommal a fejlődéstanból az egyetemi előadásokban helyettesítette. Később az újonnan felállított antropologiai tanszékhez ment át tanársegédnek, a hol Török Aurél tanár mellett anthropologiai ismereteit bővítette ki. Középiskolai tanárságát a budapesti V. kerületi magy. kir. állami főreáliskolánál kezdette meg, hol Borbás Vincze tanárt helyettesítette. Ennek visszatérte után a közoktatásügyi miniszterium (1887. szept.) a kecskeméti állami főreáliskolához rendes tanárnak nevezte ki, hol a föld- és természetrajzot tanította; 1897 óta ugyanazon tárgyakat a budapesti VI. kerületi állami főreáliskolában tanítja. A szőlőmívelés és rovarirtás terén több találmánya van forgalomban, melyeket a Borászati Lapokban és az Ungarischer Weinbau-ban ismertetett, ilyenek: a Perényi-féle szőlőültető fúró, A hármas gyümölcsgyűjtő kosár, A szőlőszállító waggon, A venyigevágó gép, A palaczktöltő készülék, A rovarirtó tölcséres zacskó és a rovarirtó tálcza. A szőlő-oidium ellen a kéntej folyadékával az állami szőlőkisérleti állomáson jelenleg kisérleteznek. A szövet- és fejlődéstani búvárlat terén 1887 óta használatban van a Perényi-féle Mikrolektron készüléke és 1882 óta a Perényi-féle folyadék a külföldi szövet- és fejlődéstani irodalomban föl van véve.
Irodalmi működését 1876-ban a napisajtóban kezdette meg; ismeretterjesztő tárczaczikkei a Fővárosi Lapokban, Honban, Egyetértésben és Budapestben jelentek meg, részben Aszódi s Virányi Sz. J. álnév alatt. A Délmagyarországi Természettudományi Füzetekben (II., III. kötet. A koponya méréséről, A koponyaalak három főcsoportjáról, Az ős sírhalmokról). Kecskeméten tartózkodása alatt a szőlőmíveléssel gyakorlatilag és irodalmilag is foglalkozott, czikkei a Borászati Lapokban és a Gyümölcskertészben jelentek meg. Czikkei a Zool. Anzeigerben (1882. Über eine neue Erhärterungs-flüssigkeit, 1887. Die ektoblastische Anlage des Urogenital-System bei Rana esculenta und Lacerta viridis, 1889. Die Entwickelung der Keimblätter und der Chorda in neuer Beleuchtung); a Zeitschrift f. Wiss. Mikroscopieban (1887. Mikroelektron, neuer Apparat zur Härtung, Tinction und Einbettung histologischer und embryologischer Gewebe). Akadémiai értekezései a Math. és term.-tud. Értesitőben (IV-VI., VIII. kötet. A gerinczhúr fejlődése a Torpedo mormonatánál, A blastoporus állandó megmaradása a békaféléknél, Az amnion és a Wolf-féle natorna a gyíkféléknél, A mesoderma keletkezése).
Munkái:
1. A petefészek és petevezeték a békaféléknél. I. Boncztani rész 1 táblával. Készült dr. Mihalkovics Géza egyetemi boncz- és fejlődéstani intézetében. Bpest, 1881.
2. Népszerű előadás a koponyáról. (Embertani és arczismei vázlatok). A budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulatban tartva. 27 a szöveg közé nyomott ábrával. U. ott, 1882.
3. A divat mint az emberi test eltorzítója. Népszerű előadás. A szöveg közé nyomott 26 ábrával. U. ott, 1885.
4. Legújabb tapasztalatok a homoki szőlő művelés terén. Kecskemét, 1895.
5. A növények és állatok természetrajza. Az új tanterv szerint középiskolák első osztálya számára. Magyar művészek rajzaival, színes és szinezetlen képekkel. U. ott, 1899.
6. Ugyanaz. A középiskolák második osztálya számára. U. ott, 1900.
7. Középiskolai növénytan, chemiával. Gymnasiumok negyedik osztálya számára. Szines és sznezetlen képekkel. U. ott, 1901.
8. Középiskolai növénytan. Reáliskolák ötödik osztálya számára. Szines és szinezetlen képekkel. U. ott, 1901.
9. Bevezetés a természetrajzba. Felsőbb leányiskolák első osztálya számára. Szines és szinezetlen képekkel. Szuppan Vilmos közreműködésével. U. ott, 1901.
10. Az állatok fejlődése. (Tekintettel az emberre). Első rész. Általános fejlődéstan. II. rész. Részletes fejlődéstan. III. rész. Az állati szervek fejlődéstana. Pozsony, 1902. (Tudományos Zsebkönyvtár 117., 118., 124-126.).
11. A gyümölcsművelésről és értékesítéséről. Bpest, 1903. (Uránia 8. Népszerű tudom. felolvasás).
12. A homoki szőlő és bora. U. ott, 1904. (Sajtó alatt).
13. Középiskolai állattan. U. ott, 1904. (Sajtó alatt).
Kiszlingstein Könyvészete.
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1892. 151. l. arczk.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 179. l.
M. Könyvészet 1899., 1901., 1902.
Vajda Emil, Középiskolai tanári Névkönyv. Győr, 1900. 70. l. és önéletrajzi adatok.