főreáliskolai tanár, szül. 1855. febr. 10. Veszprémben; a gymnasium hat osztályát is ott végezte; érettségit a budapesti kegyes tanítórend főgymnasiumában tett és az egyetem bölcseleti karán modern nyelvészetet és paedagogiát hallgatott. Több évig nevelősködött. 1880-ban mint tanárjelölt Pinkasz családi nevét Perényire változtatta. 1883-ban nyert tanári oklevelet. 1886-ban két évi próbaéves tanárság után a VII. ker. áll. gymnasium helyettes tanára, 1889. a temesvári főreáliskola rendes tanára lett. 1893-ban a budapesti I. ker. főgymnasiumba helyeztetett át, hol a magyar és német nyelv tanára.
Czikkei a budapesti VII. ker. főgymnasium Értesítőjében (1878. Arany János V. Lászlójának tárgyalása az V. osztályban); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1891. Egy kis leczke a nyelvtanvból), a Délmagyarországi Közlönyben (1893. 43-46. sz. Arany és Petőfi barátsága, 1894. 39. sz. Könyvism., 1896. 297. sz. A magyar helyesírásról, 1902. 236. sz. A rovás-írás kérdéséről); Koronczy Imre gyűjteményében (Székesfejérvár, 1897. Iskolai alkalmi költemények); a Tanulók Lapjában (1895. A hazaszeretet oltáránál, 1901. Az iskoláért, dialogok); a Temesvarer Zeitungban (társadalmi s ismeretterjesztő czikkek); a Természetben (1901. Mit mondanak az állatok?); az Ethnographiában (1901. A magyar nép elméssége); a Délmagyarorsz. társaság Közlönyében (1902. A rovásírásról); a középiskolai tanáregylet Közlönyében (1902. A képzőművészetek tanításáról); a temesvári főreáliskola Értesítőjében (1902. Velencze és képzőművészeti kincsei.)
Munkái:
1. A volt iskolatársak évi jelentései. Temesvár, 1896. 1901.
2. Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei. Rendezte és bevezetéssel ellátta. Bpest, (1899. M. Könyvtár 145.).
3. Az egységes német helyesírás táblázata. Ötödik kiadás. Bpest, 1903.
4. Az iskolai magyar helyesírás táblázata. Bpest, 1904. (5. kiadás).
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 179. l.
Vajda Emil, Középiskolai tanári Névkönyv. Győr, 1900. 222. l.
M. Könyvészet 1903. és önéletrajzi adatok.