igazságügyi miniszter, P. Sándor birtokos 1800-ban insurgens és Némethy Anna fia, szül. 1819. jan. 15. Börzsöny-pusztán (Tolnamegyében); tanulmányait Pécsett kezdte, Pesten folytatta s a jogi folyamot bevégezte. 1839-ben szülőmegyéjébe ment joggyakorlatra. 1840. tiszteletbeli, majd az ügyvédi oklevél megszerzése után rendes jegyző, 1845. a szegszárdi járás főszolgabirája s 1848-ban alispán lett. A megye több pontján a megháborított és veszélyeztetett társadalmi rendet fentartotta. A szabadságharcz után a nyilvános élettől ő is visszavonult és gazdálkodással töltötte az 50-es éveket. Az 1860. év ismét a közpályára szólította. Az alkotmányosság helyreálltával tanácsosi állást foglalt el a helytartótanácsnál, hol a közjogi s megyei közigazgatási ügyek vezetésével bízták meg. Az 1861. fordulat után ismét visszavonult falusi magányába, melyet 1865-ben hagyott el, midőn képviselővé választották és egyúttal a helyreállított kir. tábla birájává neveztetett ki. Mikor a birósági törvény a birói állást a képviselőivel összeférhetetlennek mondta ki, ő az utóbbit tartotta meg és a pártkör elnöke lett. 1869. márcz. 18. a bonyhádi kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek. 1872. szept. 10. a képviselőház alelnökének választották; Bittó után, ki miniszterelnök lett, a képviselőház elnöki székét Perczel foglalta el. A fuzió után 1875. az igazságügyi miniszteri székre lépett át. Minisztersége alatt nyujtatott be az országgyűléshez az új büntető törvénykönyv. A semmítőszék felállítása után, 1878-ban a legfőbb törvényszék alelnöke és belső titkos tanácsos lett; a kir. kuria két osztályának, ú. m. a semmítőszéknek és legfőbb ítélőszéknek egyesítése után pedig a kir. kuria másodelnöki székét foglalta el s nemsokára a vaskorona-rend elsőosztályú keresztjét nyerte. 1884. nov. végén, Majláth György halála után, a kir. kuria elnöke lett. A főrendiháznak állásánál fogva tagja volt. Meghalt 1888. márcz. 25. Budapesten. Gyermekei közül Aurél fia ügyvéd, 1877. szeptember 28. párbaj áldozata lett 28. évében, Béla fia, ki országgyűlési képviselő volt, anyagi bajok következtében Amerikába költözött.
Országgyülési beszédei a Naplókban, megyei és programmbeszédei az egykorú lapokban vannak.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 212., 221. l.
Budapesti Közlöny 1869. 68. sz.
Vasárnapi Ujság 1872. 37. sz. arcz., 1874. 13. sz. arczk., 1875. 10. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 10. sz. arczk.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Főrendiház. Bpest, 1887. 120. lap.
1888: Nemzet 86-88. szám, P. Napló 86-88. szám, Egyetértés 87-88., Vasárnapi Ujság 14. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 927. l.