szent Ferencz-rendi szerzetes, bácsfai (Pozsonym.) származású, 22 éves korában 1715-ben lépett a rendbe, 1718-ban fölszenteltetett. Hitszónok volt és egy ideig a rendfőnök segédje, 1730-ban pedig a keszthelyi rendház főnöke. Meghalt 1752. okt. 5. Kismartonban (Sopronm.).
Munkája: Az örök életnek bizonyos uttya. Az az; ájtatos és hasznos elmélkedésnek módgya, mellyet Seraficus sz. Ferencz szerzetiben lévő buzgó gyóntató atya, maga szerzetes leányának ajánlott, és az ő előljárója engedelméből nyomtatásban bocsátott. Nagyszombat, 1747. (Névtelenül).
Horányi, Memoria III. 61. lap.
Farkas, Seraphinus, Scriptores 54. l.
Petrik Bibliogr. I. 607. l.