Kezdőlap

Pellet Ödön,

theologiai doktor, székesfehérvári apát-kanonok, Pellet Antal, Battyhányi Imre gróf uradalmi felügyelője és Pfundstein Karolina fia, született 1833. márcz. 21. Bodaikon (Fehérm.); a gymn. hat osztályát Székesfehérvárt végezte. Tanárai közül fő befolyással volt reá Szvorényi József. Bölcseleti tanulmányait 1849-től Győrött hallgatta. 1852-ben a székesfehérvári papnevelőbe lépett és a bécsi egyetemre küldetett. 1855. aug. 5. pappá szenteltetett és Sziget-Ujfaluban lett segédlelkész, hol mintegy három évet töltött és a hittudományi tanulmányokon kívül, különösen a német irodalom classicus termékeinek bővebb tanulmányozásával foglalkozott. 1858-ban ismét Bécsben a felsőbb papnevelő-intézetben tanult és 1860. jún. 28. theologiai doktorrá avatták. Ekkor egyházmegyéjébe visszatért, hol szülőföldére küldetett segédlelkésznek, de innét csakhamar bölcselettanárrá neveztetett ki a székesfehérvári papnevelőbe; 1862-ben csász. kir. udvari káplán, 1866. az egyházi jog és történelem tanára és egyházi bíráló lett. 1869. máj. 31. Székesfehérvár belvárosi plébánossá választatott meg és ugyanazon nap a püspök a székesegyházi kerület esperesévé rendelte. A pesti m. kir. egyetem fölvette theologiai doktorai sorába. 1876. júl. 18. székesfehérvári kanonok és később apát lett. Meghalt 1896. márcz. 7. Székesfehérvárt.

Költeményeket és czikkeket írt a Családi Lapokba, a bécsi Wandererbe (az iskolákba a magyar nyelv behozatalát sürgető czikkek), a Kath. Néplapba (1865-1867. Becket Tamás, Pauer János kanonok, Jekelfalusy Vincze püspök), a Religióba (1865. A titkos házasságok, 1867. Az érvénytelen házasságok újból való megkötése, A házasságban való beleegyezés megújítása, A felmentvények végrehajtása); a Kath. Lelkipásztorba (1866-tól 30-nál több egyházi beszéde); több ismertetést és bírálatot közölt az egyházi lapokban.

Munkái:

1. Szent beszéd, melyet Darázsy István első sz. miséje alkalmával júl. 27. a székesfehérvári főtemplomban elmondott. Székesfehérvár, 1863.

2. Homilia Ő felsége nevenapján. U. ott, 1863.

3. Szent beszéd, mely 1863. évi sz. József napján tartatott. U. ott, 1863.

4. Hit- és erkölcstani kath. nagybőjti beszédek a tékozló fiúról. U. ott, 1864.

5. Homilia három király napjára. U. ott, 1865.

6. Homilia. Pünkösd után XIX. vasárnapra. U. ott, 1865.

7. Kézikönyv a megyei zsinatokra. U. ott, 1865.

8. Homilia három király napjára. U. ott, 1865.

9. Népszerű egyházi beszéd, mely 1866. évi újév napján a fehérvári székesegyházban tartatott. U. ott, 1866.

10. Népszerű homilia Karácson ünnepére. U. ott, 1868.

11. Lelkipásztori szózat híveimhez. U. ott, 1870.

12. Egyházi beszéd, melyet szent István első apostoli királyunk ünnepén Bécsben 1870. aug. 21. tartott. Bécs, 1870.

13. Az Isten és vallásnélküli emberek-, családok- és államokról ... Szent István napján Budán 1871-ben. Székesfehérvár, 1871. (Németül. U. ott, 1871.).

14. Egyházi beszéd, Meszlényi Károly első szt. miséje alkalmával a velenczei (Fehérmegye) községben. U. ott, 1871.

15. Egyházi beszéd Radnich Imre székesfehérvári apát-kanonok ... aranymiséje alkalmával. U. ott, 1872.

16. Két évi folyam Mária-beszédek. Buda, 1873.

17. Egyházi beszéd szent István napjára 1873-ban Bécsben. U. ott, 1873.

18. Primicia beszédek. Székesfehérvár, 1876.

19. A kereszténység a civilizatió édes anyja. Szent Istvánnapi szent beszéd. U. ott, 1877.

20. A keresztény vallás csodás hatásáról. Egyházi beszéd, melyet Nagyasszony ünnepén 1882. évben a székesfehérvári székesegyházban mondott. U. ott, 1882.

21. Magdolna Jézus lábainál. Egyházi beszéd Nagyasszony ünnepén. U. ott, 1883.

22. Megnyitó beszéd, melyet a székesfehérvári egyházmegyei r. k. tanító-egyesület alakuló nagy közgyűlésén 1883. jún. 20. tartott. U. ott.

23. Mária mennyei dicsősége arányban áll a földön nyert kegyelmekkel. Egyházi beszéd, melyet 1884. év Nagyasszony ünnepén a székesfehérvári székesegyházban mondott. U. ott, 1884.

24. A keresztény nő fensége hivatásáról. Egyházi beszéd, melyet 1885. év Nagyasszony ünnepén a székesfehérvári székesegyházban tartott. U. ott.

Moenich-Vutkovich, Magyar Írók Névtára. Pozsony, 1876. 512. l.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIII. 901. l.

Székesfehérvár és Vidéke 1896. 30. sz.