jogi doktor, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság tagja, országgyűlési képviselő, P. Imre bankigazgató és unokatestvére Pekár Emma (P. Lajos író leánya) fia, szül. 1867-ben Debreczenben; a gymnasiumot Budapesten az ev. reformátusoknál végezte, kivéve a VI. osztályt, melyet Amerikában a bostoni Latin Schoolban végzett. Eleinte festőnek készült, de már 15 éves kora óta irogatott tárczákat a Vasárnapi Ujságba és a Pesti Naplóba. A két irány közt ingadozva végezte a jogot. A két első évet Bécsben hallgatta, a két utolsót Budapesten és itt is avattatott jogi doktorrá. Három évig gyakornokoskodott a váltó- és pestvidéki törvényszéknél és aztán a diplomatiára készült. 1891-ben ismerkedett meg Justh Zsigmonddal, ki végkép az irodalom felé terelte. 1892-ben mint tárczaíró belépett a M. Hirlaphoz. 1893 nyarán hosszabb útra indult. Bejárta Spanyolországot és Marokkót és azontúl egész 1896 őszéig Párisban lakott. Itt a College de Franceben és a Sorbonneban irodalmi aesthetikai és nyelvtudományi tanulmányokkal foglalkozott. Időközben bejárta Olaszországot, Svájczot, Németországot, Hollandiát, Svéd- és Norvégországot. 1894-től 96-ig a P. Naplóba írt. 1896-tól a Budapesti Naplónak novellistája. Fordított francziából, angolból és oroszból. Utóbb azonban mindinkább a román nyelvek és különösebben a spanyol és a franczia felé fordult. Írt vígjátékot a népszínháznak és három darabot az Urániának, melyekkel uj genret honosított meg. A Kisfaludy-Társaság 1891-ben tagjai közé választotta. 1891 óta a képviselőház tagja s a somlyóvásárhelyi (Veszprémm.) kerületet képviseli, tagja a könyvtári bizottságnak. Jelenleg a P. Napló novellistája.
Regényei, elbeszélései, czikkei a Pesti Naplóban (1884. Egy leány története, regény két kötetben Jenkins Edwardtól, angolból ford., 1885. 26. sz. «Brozik». Charles Sedelmayernek Párisban élő osztrák és magyar festők műveiből összeállított gyűjteménye a Künstlerhausban, 1894. 322. Munkácsi új képe, 1901. 216., 219. A Balkán Andaluziája, 1902. 108. Miss Isidora Dunkán, 1903. 299. Végzetes szerelmek. Petrarka és Madonna Laura); a Vasárnapi Ujságban (1884. Vallásfelek: az egy állam, 1894. Guy de Maupassant, Munkácsy Mihályról); a M. Hirlapban (1893. 120. Bródy Sándor), a Budapesti Naplóban (1896. 23. 29. Művészeti irányzatok, 1897. 140. 141. A tavaszi tárlatról, 1897. 315. és köv. sz. A Don Juan legenda, 1898. 49. Zola otthon, 1899. A gárdista kisasszony, regény, 168. szám. Velasquez, 1900. Az ezüst legendakör, Dodó főhadnagy igényei, regény); az Ország-Világban (1899. rajz.); az Urániában (1902. A modern művészet alakulása), a Jövendőben (1903. George Sand szerelme, George Sand és Musset szerelme, George Sand és Chopin szerelme, Balsac szerelme) sat.
Munkái:
1. Dodó főhadnagy problémái. Novellák. Bpest, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 17. sz.).
2. Homályban. Novellák. U. ott, 1894. (Athenaeum Olvasótára III. 24.).
3. Lavina. Regény, U. ott, 1895. (Egyetemes Regénytár X. 18. Ism. Nemzet 1896. 87.).
4. Az arany keztyűs kisasszony. Novellák. U. ott, 1896. (Ism. Polit. Heti Szemle 46., Egyetértés 343. Budap. Napló 121., P. Napló 311., Hét 48., Nemzet 1897. 197. M. Nyelvőr).
5. Hatalom. Regény. U. ott, 1897. (Egyetemes Regénytár XII. 7. 1894-ben a M. Hirlapban. Ism. Nemzet 197., M. Ujság 199. Kath. Szemle 1898. Németül: Dame in Weiss cz. Kürschner Bücherschatz-ában No. 156. év n. autogramm-önéletrajzzal).
6. A szoborszép asszony. Novellák. U. ott 1897. (Athenaeum Olvasótára VIII. 17. 1900. Ism. 1897. M. Kritika 2., M. Szemle 42., Polit. Hetilap 43., Egyetértés 302., Bud. Napló 311. Irod. Tájékoztató 1. M. Nyelvőr 1898).
7. Délen és Északon. U. ott, 1898. Két kötet. (Ism. Budapesti Napló 1897. 355., Vasárnapi Ujság 51., Bud. Szemle 1898.)
8. Az esztendő legendája. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hirlap 91., Polit. Hetiszemle 32., Magyar Szalon, M. Hirlap 92.).
9. A jukker leány és egyéb esetek. Elbeszéli Dodó főhadnagy. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hirlap 178., Polit. Hetiszemle 18., M. Szemle 15., M. Hirlap 92., Főv. Lapok 14. sz.).
10. Don Juan. U. ott, 1899. (Előbb a Budapesti Naplóban. Ism. M. Kritika 12., 13., M. Szalon, M. Hirlap 29. sz., Vasárnapi Ujság 7. sz.).
11. Livio főhadnagy. Regény. U. ott, 1899. (Egyetemes Regénytár XVI. 10. 11. Előbb a M. Hirlapban).
12. Dodó főhadnagy. Vígj. 3. felv. U. ott, 1899. (Fővárosi színházak műsora 51., először adták a Vígszínházban ápr. 11. Ism. Vasárnapi Ujság 17. sz. sat.).
13. A XIX. század. Történeti tanulmány 3 felv., előjátékkal. U. ott, 1900. (Előadták az Uránia színházban decz. 3.).
14. Spanyolország. U. ott, 1900. (Szintén előadatott 1900. febr. 22. az Urániában).
15. A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban, zenéjét összeállította Kern Aurél. U. ott, 1901. (Az Uránia színházban előadták ápr. 30. Ism. Vasárnapi Ujság 17., 18. sz. sat.).
16. Manőver-szerelem és egyéb elbeszélések. U. ott, 1902.
17. Pastellek. U. ott, 1902. (Színes Könyvek 14., 15. Előbb a Budapesti Naplóban. Ism. M. Közélet, P. Napló 151. sz., M. Szemle 1903. 23.).
18. Rokoko idyllek. U. ott, 1903. (Ism. P. Napló 195. Budapesti Hirlap júl. 9.).
19. Delila nyoszolyája és egyéb elbeszélések. U. ott, 1904.
20. Mátyás és Beatrix. Tört. dráma négy felv. előjátékkal. U. ott, 1904.
Jegyei: P. Gy. (a Budapesti Naplóban).
M. Könyvészet 1894-1902.
Ország-Világ 1897. 5. sz. arczk., 1902. 25. szám.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 424. lap.
Budapesti Napló 1900. 206. sz.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 336. lap.
Vasárnapi Ujság 1901. 6. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk.
Pesti Hirlap 1904. 172. sz.