bölcseleti doktor, id. P. Károly vasúti igazgató és Horváth Anna fia és P. Károly tanár testvéröcscse, szül. 1873-ban Aradon; középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte. Eleinte a chemiai intézetnél Than tanárnak volt assistense, azután első tanársegéd lett az egyetem physikai intézetében. A természettanból doktorátust is tett. Eötvös Loránd báró megbízásából több éve földmágnességi és nehézkedési méréseket végez az ország különféle tájain, így a Balaton jegén, a Duna völgyében, a Szeremségben, a Fruska Gora körül sat., Eötvös bárónak találmányát tevő finom mérőeszközével.
Czikkei a M. Chemiai Folyóiratban (hol rovatvezető, I. 2. A levegőben levő új elemről, 3. A jodomium basisokról, Az argonról, 4. A calciumcarbid igazi alkalmazásáról, 5. Az isomeria és tantomeriáról, 6. A gázok alaptörvényei és elmélete); az Urániában (I. 1. A láthatatlan sugarakról); írt még a Természettudom. Közlönybe s a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. A Röntgen-féle találmányról. A pénzintézeti tisztviselők országos egyesületében kisérletek kapcsán tartott előadás. Arad, 1896.
2. A színes fényképezésről. Bpest, 1899. (Különnyomat a Math. és Phys. Lapokból).
3. Oldatok molekuláris felületi energiájáról. U. ott, 1901. (Különny. a Mathem. és Természettud. Értesítőből).
4. Über die molekulare Oberflächenenergie der Lösungen. (Das Molekulargewicht des Schwefels). Leipzig, 1902. (Különnyomat a Zeitschrift für physikalische Chemieből).
Több előadást tartott a mathem. és physikai társulatban (a vetítésről), a hétfői estéken (a radiumról) és a természettudományi társulatban.
Testvérbátyjának Pekár Károly tanárnak szives közlése.