Pejacsevich László (verőczei gróf),
volt horvátországi bán, a főrendiház tagja, P. Ferdinánd gróf és jobaházi Dőry Mária fia, szül. 1824. ápr. 5. Sopronban; tanulmányait kitünő eredménnyel elvégezvén, 1842-ben megyei szolgálatba lépett és Verőczemegyének tiszteletbeli al-, majd főjegyzője lett. 1845. decz. 2. a báni tábla birájává neveztetett ki. 1848-ban a magyar párthoz tartozott, de a küzdelmekben tevékeny részt nem vett. Az absolut korszak őt is leszorította a közpályáról, magányba vonult és utazott. Megfordult Észak-Amerikában is. 1852-ben a Lipót-rend kiskeresztjét nyerte, 1855-ben cs. kir. kamarássá lett. 1860-ban, midőn az alkotmányos élet ismét megnyílt és szőnyegre került a Magyarországgal való unió, nem csatlakozott a határozottan magyar-barát töredékhez, mely a közjogi kapcsolatot megszakító 1861: 42. horvátczikk ellen tiltakozott. 1868-ban egy időre Rauch Levin báróval, mint bánnal, a társországokban kormányra jutott; közvetítő állást foglalt és a Magyarországgal való kapcsolatnak barátja volt; mint a regnikoláris bizottságnak tagja igen sokat tett, hogy a kiegyezés végre 1869-ben létrejött. Ez érdemeiért a vaskoronarend I. osztályát nyerte és val. belső t. tanácsossá lett. Később a Lipót-rend nagy keresztjét, a szent István-rend lovagkeresztjét és több külföldi rendjelet nyert. Azóta folyvást tagja volt a horvát országgyűlésnek, a mely őt 1869-től minden magyar országgyűlésre elküldte, a hol a közjogi vita idejében a Deák-pártnak volt híve. 1879-től 81-ig egyike volt annak a két követnek, a kik a társországokat a főrendiházban képviselték. 1880. febr. 21. Horvátország bánjává neveztetett ki. Harmadfél év mulva, midőn fölmerült a zágrábi czímerkérdés és a horvátok véres zavargások útján akarták kierőszakolni a horvát feliratokat, gyengének bizonyult, azért fölmentetett báni méltóságától és visszavonult nasiczi (Verőczem.) birtokára, hol 1901. ápr. 8. meghalt.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Arczképe: kőnyomat Suhayda Gyulától, nyomt. Légrády testvérek Pesten 1867. (a Hajnal-Albumban).
Hajnal. Album. Bpest, 1867. arczk. (Sarkady).
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Budapest, 1877. XII. füzet.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú Családok. Bpest, 1888. 194. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 893. l.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1901. 71., 266. l.
Budapesti Hirlap 1901. 97. sz.