Péczely József (péczeli ifjabb),
ev. ref. főiskolai igazgató-tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, előbbinek és Varjas Katalin (csákvári Varjas Lajos debreczeni tanár leányának) fia, szül. 1789. decz. 25. Rév-Komáromban, és azon hó 26. megkereszteltetett; és atyjának halála után (1792. decz. 4.) édesanyjával, ennek születése helyére Debreczenbe költözött, iskoláit is itt járta, 1804-ben lépett az első osztályba; mint az idő s iskola szelleme hoza magával, a régi római classikusok olvasásában gyakorolta magát. 1809-ben végezte tanulását és a felsőbb latin iskolák egyikében a poetikában tanítóvá lett, hol főfoglalatossága a latin classicusok magyarázása volt. Megismerkedett Budai Ezsaiás tanár és jeles történetíróval, ki leginkább hatott későbbi irodalmi pályájára. 1811. márcz. Mező-Túrra vitték az ottani algymnasium rektorának, hol két évet töltött, midőn a debreczeni kollegiumban a történelem, a görög és latin irodalom megüresedett tanszékével kinálták meg. Elfogadta az ajánlatot, azonban a maga bővebb kiművelése s a nevezetesebb tudományos intézetekkel megismerkedés végett 1813-ban külföldre utazott; idejét az akkor háborús körülmények közt leginkább Bécsben és Göttingában töltötte. Göttingában időzése alatt írta Anglia libertatis germanicae vindex cz. ódáját, mely egy másik, debreczeni tanulókorában írt latin epicediumával a Pallas Debreczinában jelent meg. Három év mulva hazájába visszatért és 1815. november 9. elkezdte tanári hivatalát, egyszersmind az alsó iskolák igazgatását is vitte tíz évig. Négyszer volt rektor, 1818-ban 1822., 1829. és 1847-ben. Nagy érdeklődéssel kisérte a tanítás menetét és saját nézetét igyekezett érvényre juttatni. 1841-ben a tudományos küldöttség tárgyalás alá vette P. tantervét is. Legelsőbben is a testi erők fejlesztését emelte ki s 1845-ben behozták azt az újítást, hogy a testgyakorlásért ettől kezdve nem kellett külön díjat fizetni. Minden tudományt magyarul kellett tanítani. Egy tanító keze alá 50-60-nál több gyermeket nem kell bocsátani, a magántanítói intézmény pedig szűnjék meg. Hangsúlyozta a négyéves iskolai kötelezettséget. Az elemi iskola négy, a gymnasium hat osztályból álljon, P. javaslata szerint. A 48-ki vihar aztán, mint annyi mást, ezt is elseperte. Tizenhat esztendeig volt vezetője a kollegium nagy könyvtárának. A m. tudom. akadémiában 1832-ben levelező tag lett és 1837. szept. 4. az igazgatóság vidéki rendes tagnak nevezte ki s az 1838. aug. 30. nagygyűlésen foglalt széket. A Kisfaludy-társaságnak alapító-tagja volt. Az irodalom jelesb férfiaival, így Kazinczy Ferenczczel és Toldy Ferenczczel levelezett. Meghalt 1849. máj. 23. Debreczenben. A m. tudom. akadémia tőkéjét 1841. ápr. 13. kelt levelével 5000 ezüst forintnyi jutalom-alapitványnyal növelte, oly feltétellel, hogy az tőkésíttessék addig, míg a fölszaporodott összeg kamataiból évenkint 100 arany jutalom tüzethetik ki; az akadémia igazgató-tanácsa 1880. okt. 23. elhatározta, hogy az ezer frtnyi jutalom fölváltva az egyik évben az I, a másikban a II. osztályt illeti meg; vagyis egyik évben magyar történelmi tárgyú vagy a társadalomból vett regények, a másik évben pedig történelmi munkák pályázhatnak. Az 1842. jún. 6. kelt alapítólevelében 500 pfrtot adott a pozsonyi ev. lyceumnak, hogy ennek kamatai a nemzeti irodalom ébresztését, gyarapodását czélzó versenyzésre fordíttassanak. Sírja fölé 1871. júl. a hálás kollegium sírkövet emelt. Szülőházát 1904. okt. 12. emléktáblával jelölik meg.
Czikkei a m. tudós társaság Évkönyveiben. (IV. 1836-38. Nemzeti gazdaság befolyásáról a nemzeti művelődésre, V. 1838-1840. Igaz-e, hogy a történetírásban hátrább áll az újkor a réginél? VI. 1841. Emlékbeszéd Budai Ezsaiás felett, VII. Gubetz Máté, tótországi parasztok Dózsája); a Figyelmezőben van több könyvismertetése, birálata; az Aradi Vészlapokban (1844. Kölcsey halálakor, költ.); az Athenaeum 1837., 1841. évf. Budai Ezsaiás nekr., könyvism. és a Magyarok története cz. munkájából mutatványok jelentek meg; a Regélőben (1838. Nagylelkűség példája a barbárok idejéből); a Budapesti Árvizkönyvben (I. 1839. Buda visszavétele 1686-ban): a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (VI. 1846. Párvonal Homer és Virgil között).
Levele Kazinczyhoz: Mező-Túr, 1811. augusztus 23. (Kazinczy Ferencz Levelezése IX. 67. l.).
Munkái:
1. Halotti beszéd, melyet Benedek Mihály superintendensnek koporsóba tételekor a háznál szept. 26. mondott. Debreczen, 1821. (Három beszéd ... cz. Nagy István és Farkas János beszédeivel együtt).
2. Summarium historiae recentioris Europaeae, a detectione Americae ad revolutionem Gallicani per temporum intervalla digestum. Debreczni, 1827-30. Két kötet. (Ism. Tudom. Gyűjtemény 1830. XII.).
3. Pallas Debrecina, seu carmina metrica latina et hungarica, ab alumnis collegii H. C. Debrecinensis, seculo, quo vivitur, XIX. ex occasionibus conscripta. Accedunt antiquiora quaedam Pauli Némethy et Samuelis Szilágyi superintendentis juvenilia. U. ott, 1828. (Latin költeménye Tóth Mihály halálára 1810., tógátus diákkorából).
4. Paul Németi carminum libri tres. Edidit ... cum praefacione de vita et carminibus auctoris. U. ott, 1830.
5. Memoria nobilis ac ingenui adolescentis quondam Ferdinandi Isáák de Kis-Dobrony. U. ott, 1831. (Latin költeményén kívül, mások verseivel).
6. Erkölcsi prédikátziók, készítette Péczely József, rév-komáromi prédikátor. Öszveszedve és most először kiadta ... III. és IV. kötet. U. ott, 1831., 1833.
7. Lant. A debreczeni ref. kollegium növendékei apró kötött és kötetlen munkáiból összeszedte és kiadta. U. ott, 1832-35. Négy kötet. (Ism. Honművész 1835., 66. sz.).
8. A magyarok történetei Ásiából kijövetelöktől fogva a mai időkig. U. ott, 1837. Két kötet. (I. Ásiából kijövetelöktől fogva az Árpádház kihalásáig. II. Az Árpádház kihalásától a mohácsi vérnapig).
9. Epigrammák s apróságok, fordítások és eredetiek. U. ott, 1832.
10. Válaszoló beszéde Szűcs István debreczeni jogtanár beiktatásakor. U. ott, 1840. (Beszédek ... Szűcs István értekezésével).
11. Beszéd, mellyel a debreczeni Kisfaludy-ünnepen a költői díjakat általadta. U. ott, 1840. (Különnyomat a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiból).
12. Oratio inauguralis in colleg. debrecz. habita. U. ott, 1847.
13. Beszéd, melyet midőn a honadó polgári őrsereghez magát önként fölajánlott h. h. debreczeni főiskolai ifjuság nemzeti lobogóit tavaszhó 26. 1848. főiskola falaira fölfüggeszté ... tartott. U. ott.
14. Beszéde Török József debreczeni tanárnak hivatalába lett beiktatásakor, télutó 11. 1848. U. ott. (Szoboszlai Pap István és Török József beszédeivel együtt).
Levelei a m. n. múzeumban: Bajza Józsefhez Debreczen 1831-32., 1834-36. kilencz darab, Horvát Istvánhoz Debreczen 1832. jan. 17., 1833. febr. 23., Fáy Andráshoz 1839., 1842., 1844. öt darab.
Arczképe: olajfestés Kiss Bálinttól 1855. (a debreczeni ev. ref. kollegium könyvtárában).
Allg. Literatur-Zeitung. Jena, 1816. I. 423. lap.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. kötet IX., X. l.
Danielik, M. Irók II. 251. l.
Csokonai Album, Debreczen, 1861., 225., 238., 243. lap.
Akadémiai Almanach 1863., 261. l. (Toldy F.).
Sárospataki Füzetek 1869. 253., 327. l.
Szűcs István, Debreczen város történelme. Debreczen, 1871. II. 964. lap.
Zelizy, Debreczen leírása. Debreczen, 1882. 492. l.
Uj. M. Athenás 321. l.
Vasárnapi Ujság 1889. 44. sz. (Névaláírása).
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése V., VIII., IX.
Dóczi Imre, A debreczeni ev. ref. gymnasium története. Debreczen, 1895. 39. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 886. l.
Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. (Alapítványa).
Egyetértés 1902. 345. szám.
Irodalomtörténeti Közlemények 1903. (Balkányi Kálmán).