bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár és a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1854. márcz. 20. Sztrimbulyban (Szolnok-Dobokam.); az algym. 1862-68-ig Nagybányán, az V. és VI. osztály első felét 1868-70-ig Máramaros-Szigeten, a VI. második felét, a VII. és VIII. osztályt 1871-72-ig a pesti kir. kath. államgymnasiumban és egyetemi tanulmányait 1872-75-ig a budapesti egyetemen végezte. Az 1873-74. tanévtől az 1876-77. tanévig ösztöndíjas rendes tagja volt a m. kir. középiskolai tanárképző intézetnek. 1876-ban a tanári viszgálatot a classica philologiából, 1878. a doktori szigorlatot a görög, latin és német philologiából állotta ki a budapesti egyetemen. 1877-80-ig mint helyettes tanár működött a budapesti ág. hitv. főgymnasiumban és ugyanott 1880-tól 1891-ig rendes tanár volt. Gymnasiumi tanár korában két ízben tett júl. és augusztusban tanulmányi utat Németországban, hallgatta a berlini, hallei, lipcsei és müncheni egyetemi tanárok classica-philologiai, nyelvészeti és irodalmi előadásait. 1885-91-ig a classica philologia magántanára volt a budapesti egyetemen, mely minőségben Ábel Jenőt betegsége alatt az 1888-89. tanév második és az 1889-1890. I. felében egyetemi és tanárképző-intézeti előadásaiban helyettesítette; az 1889-90. tanév II. felében és 1890-91. tanévben mint helyettes tanár működött az egyetemen. A budapesti philologiai társaság 1875-ben rendes tagjává, 1887. első titkárává, a m. tudom. akadémia 1887. máj. 16. levelező, 1902. máj. 9. rendes tagjává, a classica philologiai bizottság pedig 1888-ban beltagjává választotta. 1891-ben a kolozsvári egyetemre a classica philologia rendes tanárának neveztetett ki, hol előadásokat tartott az új-görög philologiából is. Az új-görög philologia tanulmányozása czéljából tanulmányutat tett az 1892-93. tanév első felében Görögországban, mely alkalommal meggyőződött arról, hogy az ó-görög és latin philologia tanulmányát egyesíteni kell a közép- és újkori görög és latin philologia tanulmányozásával, a mint azt kifejtette: A classica philologia egyetemeinken és gymnasiumainkon cz. beszédében, melyet a kolozsvári egyetem 1894-95. tanévi záróünnepén mint a bölcseleti kar dékánja tartott. 1895-ben meghivatott a budapesti egyetemre a classica philologia rendes tanárának, hol a közép- és újkori görög philologiából is tart előadásokat.
Czikkei az Országos Tanáregyesület Közlönyében (1876-77. 1879-80. könyvism. és vegyesek); a Magyarország és a Nagyvilágban (1877. Esdeklés, Epedés, Sappho költ.); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1877-1904. könyvism. és vegyes czikkek, 1878. Aeschylus és Sophocles képei, 1879. Plautus és Terentius, 1880. Vergilius, Phaedrus, 1882. Sophocles, Az uj grammatikai irány és a psychologiai momentum a mondatban, 1883. Sallustius, 1889. A legujabb ásatások Görögországban, 1890. Alany nélküli mondatok, Az accusativus mint az alany kifejezője, 1891. Κριτικη παρατηρησις εις Πλατωνος Κρατυλος 385 B., 1894. Az analogia az újgörög szavak képződésében, 1896. A magyarok ősi neve Konstantinos Porphyrogennetosnál, három czikk, 1897. Körirat az Ókori Lexikon munkatársaihoz, Adalék az Árpád-család genealogiájához, 1898. Még egy pár szó a Σαβαρτοιασϕαλοι kérdéséhez, két czikk, 1899. Nulla dies sine linea, 1900. Az Ókori Lexikonról, Romanos karácsonyi hymnusa, ford.); a Zeitschrift f. d. ö. Gymnasienben (1877. Systematische Darstellung der Proportionstropen bei Sophocles); a Nyelvtudományi Közleményekben (1878. Aeschylus és Sophocles tropusai, 1894-97. könyvism.); a M. Tanügyben (1878. könyvism.); a Neue Jahrbücher für Philol. u. Pädag.-ben (1890. System einer syntax nach den kategorien der satzheile und sätze); a Berliner Philologische Wochenschriftben (1887-88., 1892. 1894. könyvism.); a Hunfalvy-Albumban (1891. Az analogia a görög szavak képződésében, Rhangavis költeményei, ford.); az Erdélyi Muzeumban (1892. Christopulos és költeményei, ford., Konstandinos Rigas és költeményei, ford., Rokon kifejezések egybeolvadása analogia útján, Rhangavis és Zalakostas költeményei, ford., 1893. Az újgörög nyelv, Latin mondattani megjegyzések, 1894. Christopulos költeményei, ford., 1892-94. könyvism.); a Budapesti Szemlében (1892. Hymnus, Christopulos költ., ford.); az Erdélyi Irodalmi Társaság Évkönyvében (1893. Christopulos költeményei, ford.); az Akadémiai Értesítőben (1892-93., 1896-98., 1900. önismertetések, ugyanez az Ung. Revueben 1893.); a Századokban (1894. Zotikos költeménye a várnai csatáról, Hierax a várnai csatáról); a Byzantinische Zeitschriftben (1897-99., 1901. könyvism.); az Ókori Lexikonban (1902-től számos czikke); a Heinrich Gusztáv által szerk. Egyetemes Irodalomtörténetben (I. 1903. A közép- és újkori görög irodalom története, Gregorius Nazianzenus, Solomos, Panajiotisz Szúczosz, és Alexandrosz Szúczosz költeményei, ford.).
Munkái:
1. Latin verstan és prosodia gymnasiumok számára. Budapest, 1881.
2. Euripides tropusai összehasonlítva Aeschylus és Sophocles tropusaival. Műveltségtörténeti és költészeti szempontokból. Adalék a költészet összehasonlító tropikájához. Bpest, 1882. (Értekezések a nyelvtud. köréből X. 6.).
3. Görög mondattan. A gymnasiumok felső osztályai számára. U. ott, 1883.
4. A kisebb görög tragikusok tropusai míveltségtörténeti és költészeti szempontból. U. ott, 1886. (Értekezések a nyelvtud. kör. XIII. 11.).
5. Beiträge zur vergleichenden Tropik der Poesie. Erster Theil: Systematische Darstellung der Tropen des Aeschylus, Sophocles und Euripides mit einander verglichen und in poetischer und culturhistorischer Rücksicht behandelt. Berlin, 1886.
6. Aeschylusból. A lebilincselt Prometheus, Antigone és Ismene párdala. Ugyanott, 1886. (Különnyomat a budapesti ág. ev. főgymnasium Értesítőjéből).
7. C. Sallusti Crispi Bellum Catilinae et Bellum Jugurthinum. Edidit ... Budapestini, 1889.
8. A görög tragoedia. I. kötet. A görög tragoedia története. U. ott, 1889. (Ism. P. Napló 300., Egyetértés 275. sz.).
9. Emlékbeszéd Pott Frigyes Ágoston külső tagról. U. ott, 1890. (Emlékbeszédek VI. 10.).
10. Τα μεταϕορικα ςχηματα του 'Αριςτοϕανους. Athén, 1893.
11. Τα μεταϕορικα ςχηματα τϖυ μικροτερων και ανωνυμων αρχαιων ελληων τραγικϖν. U. ott, 1894.
12. Zotikos költeménye a várnai csatáról. Bpest, 1894.
13. Uj-görög nyelvtan olvasmányokkal és bevezetéssel az uj görög nyelvtudományba. U. ott, 1894.
14. Emlékbeszéd Télfy Iván lev. tag felett. U. ott, 1902.
Szerkesztette az Ókori Lexikont 1896 óta, az I. kötet megjelent 1902-ben (ism. Egy. Phil. Közl. 1902.), a II. (és utolsó) 1904.
M. Könyvészet 1886-87., 1889-90., 1894., 1900., 1902.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 884., XVIII. 423. l. és önéletrajzi adatok.