főispán, P. László kir. tanácsos, sárosmegyei alispán fia, 1810-ben ő is Sárosmegye alispánja és szent István kir. rendjének kiskeresztes vitéze volt, 1819. cs. kir. tanácsos, 1821-től Sáros vármegye administrátora, 1823-ban főispánja; 1821-től Máramarosmegye főispáni helytartója, utóbb haláláig főispán. Meghalt 1831. szept. 22. Eperjesen 68. évében.
Munkái:
1. Allocutio occasione solemnitatis in assumtum per suam Majestatem ss. ... Franciscum II. haereditarii imperatoris Austriae titulum a ss. et oo. i. comitatus Sarosiensis festivae celebratae dicta in generali congregatione die 26. Nov. 1804. Eperjessini celebrata. Eperjessini.
2. Köszöntő és felelő beszédek, mellyek Mélt. Péchujfalusi Péchy János ur ő Nagyságának T. N. Máramaros vármegye fő kormányzói székébe helytartóképpen lett belépése alkalmatosságával Szigeten 10. Jun. és megelőzött napokon is külömbféle helyeken előfordultak 1821. eszt. Debreczen. (Beszédei, többek beszédeivel együtt).
3. Collectio orationum et allocutionum occasione solennis Installationis Dni Joannis Pechy de Péch-Ujfalu ... inclytorum comitatuum Marmarossiensis et Sárossiensis officii supremi comitis administratoris in lib. regiaque civitate Eperiessiensi die 1-ma Octobris anni 1823 interventae, dictarum. Cassoviae. (Ebben latin beszédei).
Hazai s Külf. Tudósítások 1824. I. 45., 1832. I. 1. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 181., 186. lap.
Somogyi Zsigmond, Magyarország főispánjainak Albuma 284. l.
Petrik Bibliogr.