orvosdoktor, szül. 1855. jún. 9. Békés-Szent-Andráson; középiskolai tanulmányait Szarvason az ág. ev. főgymnasiumban végezte. A budapesti egyetemen negyedfél évig volt az orvosi tudományok hallgatója; IV. éves orvosnövendék korában a kolozsvári egyetemhez került tanársegédnek az élet- és kórvegytani tanszék mellé, a hol két évig működött. Orvosi oklevelét 1878. okt. Kolozsvárt nyerte. Ezután egy évig a bécsi I. sz. helyőrségi katona-kórházban az önkéntesi évét szolgálta le mint segédorvos. Innét Békés-Szent-Andrásra került községi orvosnak; öt évi ott működés után Túrkevén (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében) telepedett le, mint gyakorlóorvos, hol az 1886. nagy himlőjárvány alkalmával beállott védhimlő-oltványanyaghiány miatt alapította a hazánkban első védhimlő-oltóanyag termelő intézetet, melyet 1897-ben Budapestre helyezett át.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1886. Az állati védhimlő-oltóanyag conserválásának egy újabb módszere), az Orvosi Heti Szemlében (1887. Humanisalt himlőnyirkkel vagy állati oltóanyaggal oltsunk-e?, 1892. A vaccina regeneratiója, A himlőoltás adta immunitásról, mikor kezdődik és meddig tart ezen immunitás, 1901. A védhimlő-oltás esetleges bántalmairól), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXV. 1890. A himlőoltásról, XXX. 1899. Évkönyvben: A főváros tejjel való ellátása), a Tejgazdaságban (1900. A sovány tej értékesítése).
Munkái:
1. Tudnivalók a himlőoltásról. Bpest, 1893. (Különnyomat).
2. A védő-himlőoltás hasznáról. Bpest, 1902. (Az országos közegészségügyi egyesület kolozsvári osztályának kiadása).
Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Bpest, 1899. 159. l. és önéletrajzi adatok.