bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1859. febr. 15. Illaván (Trencsénm.); középiskoláit Znió-Váralján, Trencsénben és Nyitrán végezte. Ezekután a budapesti egyetemre iratkozott be bölcselet hallgatónak és megyéjébeli barátai közt trencsénmegyei kört alakított, melynek ő volt az elnöke; magántanítással tartotta fenn magát; 1880-ban okleveles tanár és 1881-ben bölcseleti doktor lett. Mint tanár működött Debreczenben, Galgóczon, Temesvárt, Pozsonyban és Trencsénben. 1897 óta a budapesti V. kerületi állami főreáliskola rendes tanára, hol a természettant és a német nyelvet tanítja. Munkásságának java részét a felvidék nemzetiségi s közgazdasági viszonyainak tanulmányozására szentelte.
Vegyes czikkeket írt a trencséni kir. főgymnasium Értesítőjébe (1884. Trencsénmegye népe), a Vágvölgyi Lapba, a Felsőmagyarországi Nemzetőrbe, a Pozsonyvidéki Lapokba, a Pozsonymegyei Közlönybe (1887. mint főmunkatárs), a Nyitramegyei Közlönybe, az Érsekujvárt és Vidékébe s az Árvamegyei Hirlapba; paedagogiai czikkeket írt a Néptanodába, a Népt. Lapjába (1890. Az illuzió és a hallucinatio, 1891. A gyermekjátékokról, 1892. Az emlékezés mint biologiai jelenség) és a Nemzeti Iskolába.
Munkái:
1. Az emberi elme. Bölcselettudori értekezés. Bpest, (1881).
2. Gondolatok a nevelés köréből. Debreczen, 1883.
3. Trencsénmegye népe. Trencsén, 1884.
4. A pánszlávizmus multja és jelene. Nyitra, 1886. (Különnym. a Felsőmagyarországi Nemzetőrből).
5. Libertiny Gusztáv mint tanférfiú és ember. Nyitramegye tanfelügyelőségének tizedik évfordulója alkalmából. Bpest, 1886.
6. A gyermek első fejlődése. Pécs, 1887. (Különnyomat a Néptanodából).
7. Kalauz a Vágvölgyében. Bpest, 1888.
8. Az emberi elme. U. ott, 1888.
9. Turista kirándulások a Kis-Tátrában. U. ott, 1889. (Németül. U. ott, 1889).
10. Comenius, Rousseau és Pestalozzi befolyása a mai paedagogiára. U. ott, 1890.
11. Földrajz. I. rész. A népiskolák IV-VI. osztályai számára. Bpest, 1891. Két rész. (Mártonfy Mártonnal együtt, 3. kiadás. 1897. 4. 1903. U. ott, II. rész 2. kiadás, 1893., 3. kiadás 1897. U. ott.).
12. A gyermekek szellemi élete. Pozsony, 1894. (Különny. a Nemzeti Népoktatásból. Tanítók Könyvtára 2.).
13. Az iskolai kézimunka-oktatás történeti fejlődése. Pécs, 1893. (Különnyomat a Néptanodából).
14. A kifejezésbeli ügyesség nevelése az iskolában. Pozsony, 1894. (Tanítók könyvtára 5.).
15. Mértan tanítóintézetek használatára. Írta Mocnik Ferencz, az V. kiadás után az új tantervhez alkalmazta. Pozsony, 1894. (2. javított és bővített kiadás. Ugyanott, 1900).
16. Iparos Káté. Ugyanott, 1895. (Iparosok Olvasó-Tára I. 9.).
17. Emléklapok a magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. augusztus 22-25. napjain Trencsénben tartott XXIX. vándorgyűlése alkalmából. Trencsén, 1897. Számos fénynyom. képpel. (Utazás a Vágvölgyében, A vágvölgyi népről).
18. Dejiny uhorskeho boja za slobodu r. 1848-49. U. ott, 1903. (A magyar szabadságharcz története. 20,000 példányban, sok képpel. Ism. Budapesti Hirlap 1904. 25. sz. Vasárnapi Ujság 1904. 1., M. Állam 1904. 11. sz.).
Szerkesztette a Nemzeti Népoktatás cz. paedagogiai havi folyóiratot 1893. novembertől 1894. októberig Pozsonyban és szerkeszti a Budapesten megjelenő Slovenské Noviny cz. hazafias tót politikai napilapot.
Kiszlingstein Könyvészete.
Néptanítók Lapja 1889. 579., 1891. 585. l.
M. Könyvészet 1891-1896., 1902. és önéletrajzi adatok.