néptanító, szül. 1811. febr. 11. Dörflben (Sopronm.), hol atyja iskolamester, kántor és jegyző volt; 12 éves korában atyja mellett mint segédtanító működött és 1828-ban Sopronban tanított, azután Tormás faluban, a Lajta mellett, segédtanítónak alkalmazták; innét harmadfélév mulva Kis-Höflingbe (Sopronm.), majd Rohonczra ment tanítónak, hol a Török János által alapított magánintézetnél bejáró magyar nyelv-tanító volt. Négy év mulva az intézet megszünt és ő is távozott Bezerédj István Flóra leánya mellé nevelőnek Hidjára (Tolnam.); négy év mulva azonban Bezerédj Flóra meghalt és ő Szegszárdon Aichelburg Ferencz gróf leányánál nevelősködött. 1849-től ugyancsak Szegszárdon mint rendes tanító működött. Zenével is foglalkozott, keringői kedveltek voltak. Ő felsége 1879. márcz. 13. ezüst érdem kereszttel tüntette ki. Meghalt 1880 körül.
Czikkeket írt az Oesterr. Schulboteba, a Lonkay Néptanodájába s a pécsi Kalauzba, mely lap 1862-ben széptani műveért ezüst serleggel jutalmazta. A szegszárdi polgári olvasó-körben felolvasásokat is tartott. (Nevét Pázmánnak írta).
Tolnamegyei Közlöny 1879. 13. sz.