Pázmándy Dénes (szomori és somodori legifjabb),
országgyűlési képviselő, előbbinek és Domonkos Lidiának (Jókai «Arany ember» leányának) fia, született 1848. júl. 10. Kömlődön (Komáromm.); a gymnasiumot Pesten a reformátusoknál végezte. 1864-ben Berlinbe ment az ottani egyetemre, hol a jog- és államtudományokat hallgatta, azután további kiképzése végett Párizsban időzött s az ottani irodalmi, művészi, szinészi nevezetességek nagy részével és ezen szakok viszonyaival megismerkedve, ez összeköttetéseit továbbra is fentartotta s Párist több ízben meglátogatta. 1872-ben külföldről, gazdag tapasztalások birtokában, haza térve, rövid időre a közös hadügyminiszterium szolgálatába lépett, hogy magát diplomatává képezze, de e hivatalát csakhamar elhagyta s Pestre tette át lakását. 1878-ban Vas vármegye körmendi kerületében képviselővé választatott radikális szabadelvű programm alapján, s az egyesült ellenzék soraiban foglalt helyet. Az 1881-84. országgyűlési cyklusra mint függetlenségi-párti politikus Körmenden újra megválasztatott. Gosztonyban (Vasm.) volt úri laka. Az 1884-1887. országgyűlésről elmaradt, de az arra következő választás alkalmával a zala-egerszegi kerület függetlenségi párti képviselője lett és tagja volt a pénzügyi bizottságnak. Buzgó tagja volt a békecongressusnak, melynek 1895. belgiumi ülésén a nemzetnek az oláhok rágalmai ellen való megvédésében, és az 1896. békecongressusnak helyévé az ezredéves ünnepet ülő Budapestnek kitüzetésében Apponyi Albert gróffal és Jókai Mórral élénk részt vett.
Politikai, társadalmi úti czikkeket írt könnyű, élénk és humorisztikus tollal a hazai s a franczia lapokba, így a Honba (1867. 94. sat. sz. Eredeti külföldi levelezések), a Magyarország és a Nagyvilágba s a Reformba (1867. A párisi színházakról, 1874. 220., 253. sz. Levelek Svájcból, A Vierwaldstätti tó mellől, 261. Látogatás Dumasnál, A normandi partokról, 1875. 44-65. szám, A nemzeti színház reformja, A párisi színházakról), a Pesti Naplóba (1879. 212. sz. Bucsúztatója Marcot Alfred a «Temps» budapesti levelezője fölött, átvették a többi lapok is), az Egyetértésbe (1884. 89., 90. sz. Adam asszony útja az Alföldön), a Nyugatmagyarországi Hiradóba (1895. 47. sat. sz. A pozsonyi magyar színészet állandósításáról, előadás a Toldy-körben febr. 24.), a Budapester Tagblattnak is munkatársa volt.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkája: A brüsseli és párisi rendőrség. Bpest, 1876.
Szerkesztette és kiadta a Delejtű cz. politikai napilapot 1871. deczembertől 1872. márczius 17-ig, összesen 71 számát és ennek folytatását a Haladást 1872. márczius 19-től május 9-ig Budapesten.
Kéziratban: Egyik olyan, mint a másik, vígj. egy felv. Narrey után francziából ford. (Először adták a Nemzeti Színházban 1869. jún. 11.).
Álneve: Coffrefort.
Figyelő XIII. 112. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 290. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 872. l. (Tóth Lőrincz).