jogi doktor, ügyvéd, szül. 1850. jún. 30. Hódságon (Bácsm.); tanult Baján, Szabadkán, Szegeden, Pozsonyban, Bécsben és Budapesten. 1875-ben Bácsmegye szolgálatába lépett, mint megyei aljegyző, majd mint árveszéki ülnök; 1884-től ügyvéd volt Zomborban, hol 1901. febr. 6. meghalt.
Mint író 1867-ben lépett fel dalaival és elbeszéléseivel a Danica, Matica, Vila, Mlada srbadija, Zora cz. szépirodalmi lapokban. A kiknek meg nem bocsátunk cz. szerb regénye és Asszony, a kitől az isten mentsen meg cz. nagyobb novellája s az Apró könyv cz. humoros költeménye emelendő ki szerb nyelven megjelent dolgozatai sorából. Számos népdalt és egyéb költeményt fordított magyarra, melyek a Magyarország és nagyvilágban jelentek meg.
Munkája: Rózsák. Jovánovics Jován költeményei. Szerbből ford. Zombor, 1875. (A Kisfaludy-Társaság támogatásával).
Petrik Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 421. l. (Margalics).
Vasárnapi Ujság 1901. 6. sz. (Nekr.).
Zombor és Vidéke 1901. 11. sz.