r. kath. plébános, szül. 1779. jún. 27. Tovarnikon (Szerémm.); a gymnasiumot és a theologiai papnevelőt Pécsett látogatta, hol 1803-ban pappá szentelték; előbb segédlelkész volt Tovarnikon, azután plébános lett Lipováczon; onnét Lovasra helyezték, egyszersmind a diakovári seminariumban bölcseletet és theologiát tanított; később Mitrovitzre ment, majd a broni határőr-ezred törzshelyére Vinkovczeba mint plébános és alesperes, később bihari apát lett, püspöki szentszéki ülnök, Szerém- és Verőczemegyék táblabirája. Meghalt 1850 körül.
Nevezetesebb munkái: 1. Carmen quo illustr. ac rev. dno Francisco Szanyi... nunc episcopo Rosnaviensi... cum affectu applaudit. Quinque-Ecilesiis, 1801.
2. Slavulj svetoga Bonaventura iz diačkoga u ilirički jezik... preveden. Pécs, 1803. (Szent Bonaventura énekei, egyházi szláv nyelvből illyrre ford.).
3. Upocenje u znanost iz latinskoga: Introductio in Mathesim... 1805.
4. Politika Zadobre ljude t. j. uprave razumnoga i kripostnoga zwita. Pest, 1821. (Jó embereknek való politika).
5. Knjižica štijenja za vojnike. Buda, 1835. (Hadi ember védelemkönyve).
6. Ceteristolitna uspomena iz nadjenog krjigotištja po Ivanu Gutembergu God. 1430. i perve knjige utistene. U. ott, 1852. (A könyvnyomtatás föltalálásának 400 éves emlékünnepe).
Még több alkalmi beszédet, ima- és kateketikai könyvet adott ki, mind horvátul.
Safarik, Jos., Geschichte der südslav. Literatur II. 99. sat. l.
Kukuljević-Sakcinski, Bibliogr. hrvatska. Zágráb, 1860. I. 121., 122. l.
Petrik Bibliogr.