orvos-sebészdoktor, szülészmester, a pozsonyi m. kir. országos kórház főorvosa, szül. 1851. febr. 18. Debreczenben; középiskoláit is ott végezte, azután 1869-ben az orvosi pályára lépett és a pesti egyetemen hallgatta az orvosi tudományokat; ezen idő alatt kétszer nyert pályadíjat a kórboncztanból és megkapta az állami 300 frtos ösztöndíjat a vizsgálatok letétele után három évre. Tanulmányainak bevégezte után a Korányi Frigyes egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán mint tanár-segéd első ösztöndíjas gyakornokká, 1879. pedig első tanársegéddé neveztetett ki. E minőségben működött 1882. máj. haváig, midőn Tisza Kálmán belügyminiszter a pozsonyi országos kórház főorvosává kinevezte. Mielőtt ezen állását elfoglalta, nagyobb tanulmányutat tett Német-, Franczia- és Olaszországban. Pozsony város képviselőtestületének tagja, a közegészségtan előadója, a pozsonyi Toldy-kör első alelnöke, hol sikerrel küzd a magyarosodás érdekében. Vutkovich Sándor akadémiai jogtanárral a magyarság és a magyar állameszme megszilárdítására nagy anyagi áldozattal alapította 1891-ben a Nyugatmagyarországi Hiradót.
Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Orvosi Hetilap (1880. A cresotinsavas natrium gyógyhatása és alkalmazási módjáról, németül a Pester med.-chirurg. Presseben, 1882. Uti levelek, a Wiener med. Wochenschriftben is, 1887. Az Antifebrinről, a pozsonyi természettudományi társulat Évkönyvében is németül), Pozsonyvidéki Lapok (1883. Az írók és művészek párisi kirándulásáról, hét tárczaczikk, több tárczaczikk társadalmi viszonyainkról); Oktató Háziorvos (1884. A tuberkulozisról és Pozsony közegészségügyi viszonyairól); Centralblatt f. Therapie (1885. Über den therapeutischen Werth der Bergeonischen Kohlensäure, Gasinjectionen, Über Acetalinid); a pozsonyi orvos-természettudományi társulat Évkönyve (1891. Über den heutigen Stand der Heilmethode der Lungensucht); Nyugatmagyarországi Hiradó (1895. Balatonfüredi tárczák); a pozsonyi lapokban (Az állati delejességről, Az országos kórház elmebajosainak ügyéről sat.); az Orvosi Archivumnak is munkatársa.
Munkái:
1. Pozsony és a harmadik egyetem. Pozsony, 1884. (Először a helybeli lapokban jelent meg magyarul és németül).
2. A tüdővészről és annak ragályanyagáról. A Koch-féle «Bacillus tuberculosisról». Népszerű előadás. U. ott, 1884. (2. kiadás. U. ott, 1884.).
3. A kolera, különös tekintettel az óvó rendszabályokra, fertőtlenítésre és Pozsony közegészségügyi viszonyaira. Ugyanott, 1884-ben. (Németül. U. ott, 1884-ben. Először a helyi lapokban jelent meg magyarul és németül).
4. Az Antipyrin. U. ott, 1885. (Közlemények a pozsonyi országos kórház belgyógyászati osztályáról I. Előbb a Közegészségügyi Kalauzban és a Pester med.-chirurg. Presseben, a párisi France medicale is átvette egy részét).
5. A thallinról, mint legújabb hőcsökkentőszer gyógyértékéről és a lázas betegek gyógykezelési módjáról. U. ott, 1885. (Előbb az orvosi Hetilapban).
6. A kutyakérdés ügyében. U. ott, 1886. (Németül. U. ott, 1886.).
7. Hogyan kell dezinficiálni? Különös tekintettel a kolera ellen teendő óvóintézkedésekre. Pozsony sz. kir. város egészségügyi bizottságának megbízásából. U. ott, 1886. (Dobrovits M.-al együtt. 2. kiadás. U. ott, 1892., 3. bőv. és újra átdolg. kiadás. U. ott, 1893.).
8. Hol állítsuk fel a harmadik egyetemet? Röpirat, ajánlva az országos képviselők figyelmébe. Ugyanott, 1887. (Ném. U. ott, 1887. ez válasz volt Billroth «Aphorismen zum Lehren und Lernen» cz. röpiratára).
9. Az antifebrinről. U. ott, 1887. (Németül. U. ott, 1887.).
10. Az orvosi kamarák érdekében. U. ott, 1888. (A Gyógyászatban is.).
11. A Bergeon-féle exhalatióról. Bpest, 1887. (Különnyomat az orvosi hetilapból. Németül. U. ott, 1887.).
12. A halottégetésről. Pozsony, 1889.
13. Az idegességről. Népszerű előadás. U. ott, 1891. (Megjelent 1890-ben a pozsonyi lapokban és a Hosszú Életben. Az eperjesi Széchenyi-kör által száz aranynyal jutalmazott pályamű).
14. A tuberkulozis gyógyításáról Koch rendszere szerint. Berlini tapasztalatok alapján. U. ott, 1891. (A Közegészségügyi Kalauzban 1890.).
15. A divatról orvosi tekintetben. Népszerű felolvasás. U. ott, 1891. (A pozsonyi felső leányiskola Értesítőjében és a Hosszú Életben is).
16. A tüdővész gyógyító-módjának mai állásáról. Önálló tapasztalatok nyomán. U. ott, 1891.
17. A difteriáról és a Behring-féle vérsavó gyógyítómódról. Népszerű előadás. U. ott, 1895.
18. Védekezés a tüdővész ellen. U. ott, 1898.
19. A magyar orvosi-rend tönkretevése. U. ott, 1900. (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból).
20. A pozsonyi színügyi kérdésről. U. ott, 1901. (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból).
21. Abbáziai levelek. U. ott. 1902.
22. Mi az oka annak, hogy hazai fürdőink nem boldogulnak és hogy a betegek legnagyobb része külföldi fürdőkbe megy? Budapest, 1902. (A Magyar Orvosok Lapja tudományos közleményei. Különny.).
Jegyei P. G. és Py. (a pozsonyi lapokban).
M. Könyvészet 1886-88., 1890-92., 1895., 1898.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 867. l.
Magyar Állam 1902. 11. sz.